Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

656 Büntetőjog. ebbe a súlyosabb bűncselekménybe beleolvad. Ha azonban a közlés anyaga, a hatósági beadvány vagy irat tartalmaz bűncselekményt (pl. a hatósági iratot kísérő megjegyzésekben van rágalmazás), vagyis a tiltott közleményben büntetőjogilag értékelhető olyan többlet van, amely a hatósági beadványban vagy iratban nincsen benne, akkor ezért a többletért a tettes a tiltott közlésen felül a halmazat szabályai szerint felelős. Amikor a közlés az 1912: LIV. t.-c. 96. §-ában, azonfelül az 1939: II. t.-c. 198. §-ban meghatározott tényálladékot is megvalósítja, a Btk. 95. §-a értelmében csak a súlyosabb büntető rendelkezés, az 1939:11. t.-c. 198. §-a alá eső cselekményt kell megállapítani. Az 1939:11. t.-c. 151. §-ában említett „más fontos állami érdek" alatt a hadi érdekről eltérő olyan államérdeket kell érteni, a melynek mérlegelésére és elbírálására a sajtóellenőrzést gyakorló szerv hivatott. — J. E. K. —A tiltott közlésnek az 1912:LIV. t.-c. 96. §-ában büntetés alá vont esetei csak akkor valósulhatnak meg „amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn". Arra nézve, hogy a súlyosabban büntetendő cselekmény esete mikor áll elő, vagyis mikor olvad föl a tiltott közlés vétsége a tiltottan megjelenő közlemény tartalmában megvalósuló súlyosabb bűncselekményben — a Kúria a B. H. T. IX. 896. sz. elvi határozatában már állást foglalt Mint a fejben ...) Az adott esetben azonban nem irányadó sem az 1912:LIV. t.-c. 96. §-ának a szobszidiaritásra föntidézett kijelentése, sem pedig az említett elvi határozat. Mindkettő ugyanis az egységnek vagy halmazatnak azt az esetét dönti el, amikor a tiltottan megjelenő közlemény tartalmának büntetőjogi elbírálásáról van szó, a tiltott vétséggel kapcsolatban. A vádbeli esetben azonban nem erről, hanem pusztán arról van szó, hogy a vádlott két, a tiltott közlést büntető jogszabály ellen vétett. Irányadó tehát a Btk. 95. §-ának az a rendelkezése, amelynek értelmében, ha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendeletét sérti: ezek közül az lesz alkalmazandó, amely a legsúlyosabb büntetést állapította meg. Ennek a szabálynak az adott esetre való érvényesítésén nem változtat az, hogy az 1912:LIV. t.-c. 96. §-a és az 1939:11. t.-c. 198. §-a közül az előbbi a tiltott közlést szűkebb, az utóbbi pedig tágabb területen bünteti. Lényeges csupán az, hogy mindkét jogszabály a közlemény tartalmára való tekintet nélkül bünteti azt, aki nyilvánosságra hoz olyasmit, aminek nyilvánosságra hozatalára a hatóság engedélyt nem adott. Az ilyen módon egymás mellett álló jogszabályok közül a Btk. 95. §-a értelmében a súlyosabbat kell alkalmazni. Nem tévedtek ezek szerint az alsófokú bíróságok, amikor A. vádlott bűnösségét az 1939:11. t.-c. 198. §-a értelmében állapították meg, s őt az 1912:LIV. t.-c. 96. §-ának 2. pontja alapján emelt vád alól felmentették. II. A Kúria már többízben kimondotta (B. H. T. VI. 654., 656. számú elvi határozatok stb.), hogy az 1912:LIV. t.-c. 96. §-ának alkalmazása