Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

598 Végrehajtási eljárás. árverésre bocsátották, mert továbbá — az utóajánlat elfogadása, s ennek következtében újabb árverés elrendelése jogérvényesen foganatosított első (alap) árverést tételez fel, s így az utóajánlatot tevő még kevésbbé kötelezhető az árverés kitűzésének és foganatosításának helyessége szempontjából kutatások foganatosítására. Nem állapítható meg az alpereseknek az árverési vételnél való rosszhiszeműsége azon az alapon sem, hogy a felperesek, illetve B. Cecília felperes az árverés alatt tiltakozott az ellen, hogy anyja volt iogatlanjutalékai is elárvereztessenek. Az irányadó tényállás szerint ugyanis nincs adat arra, hogy az alperesek ezt a tiltakozást meghallották. De egyébként is az alpereseknek, mint utóajánlatot tevőknek, nem is volt módjukban intézkedni az árveíés félbeszakítása, vagy felfüggesztése iránt, mert (...mint a fejben II. a....). Ezért az utóajánlatot tevőknek az árverés felfüggesztése iránti nctáni lépései annál kevésbbé járhattak volna a felperesekre nézve eredménnyel, mert a becsatolt csatlakoztató végzésből (E. 6270/36—1. sz.) és az árverési hirdetményekből kitűnik, hogy az árverések H. László csatlakozottnak kimondott végrehajtató 1662 és 3900 csehszlovák korona s járulékaiból álló követeléseinek behajtása végett is el voltak rendelve, mégpedig a felperesek és az ebben a perben nem szereplő B. Klára és Kégina ellen saját személyükben, az ingatlanokból őket illető apai és anyai jutalékaikra; — minélfogva az árverés elhalasztásához a II. számú T. Ü. határozat értelmében (PHT. 392. sz.) H. Lászlónak a csatlakoztatott végrehajtatónak hozzájárulása is szükséges lett volna. Mindezeknél fogva a fellebbezési bíróság iítélete annál kevésbbé sért jogszabályt, mert a csatlakoztatott végrehajtató Jávára is foganatosított árverés megsemmisítése nem foghat helyt azon az alapon, hogy felpereseknek az anyjuktól örökölt ingatlan-jutalékai is elárvereztettek. A fellebbezési bíróság ítélete nem sérti tehát az ar>yagi jogot, miért is a felülvizsgálati kérelmet mint alaptalant a kir. Kúria elutasította. (1941. jan. 19. — P. V. 1191/10-10. szám.) 960. Vht. 179., 187. §., 3730/1939. M. E. 2. §. — Utóajánlatí árverés megtámadása alapárverés szabályszerűtlen elrendelése miatt. K. Érdemben alperes felülvizsgálati panasszal támadta meg a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét: 1. amely szerint érdemben nem foglalkozott azzal a keresetileg érvényesített megtámadási alappal, hogy az 1937. évi március 8-ára kitűzött alapárverés hirdetménye a bíróság hirdetőtábláján kifüggesztve nem volt; 2. amellyel megállapította, hogy a megtámadott árverésre vonatkozó hirdetmény s a bírói kiküldött kirendelésére vonatkozó végzés az utóajánlatot tett B. Józseffel szabályszerűen közöltetett. Bár a 3730/1939. M. E. sz. rendelet 2. §. 2. bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez vezetett árverés elrendelésénél