Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

38 Pénzügyi jog. 111. T. H. Ö. 13. §. 9. pont. Ha a felmondott üzletrészek kifizetésére fordított összeggel a szövetkezet alaptőkéje apadt, vagyis a visszafizetés a mérleg egyenlegét nem változtatta meg, a visszafizetett összeg a mérleg szerinti nyereséghez nem számítható hozzá. (Kb. 7297/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 46.) 112. T. H. Ö. 13. §. 10. p. Külföldi vállalat által a belföldi telep részére szállított árúk értéke után 4°/o-on felül térített kamat a mérlegszerű nyereséghez nem adható hozzá, ha a felszámított kamat mérve a szokásos hitelfeltételeknek megfelel. (1940. okt. 18. — Kb. 7.347/1939. P. sz. — 2084. E. H. — Pod. 1941. évi 1. f. 24.) 113. T. H. Ö. 13. §. 14. pont. A 61.006/1936. P. ML sz. rendelet 14. pontja szerint a valutatartozásokat és a valuta követeléseket egyaránt felárral kell számításba venni. (Kb. 10.415/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 47.) 114. T. H. Ö. 13—14. §§. Az ingatlanokat az árúkészletre nézve érvényes szabályok szerint adózás szempontjából akkor sem lehet értékelni, ha a vállalat ingatlanok adásvételével alapszabályszerüleg foglalkozik. (1940. okt. 25. — Kb. 15.303/1938. P. sz. — 2083. E. H. — Pod. 1941. évii. f. 22.) 115. T. H. Ö. 13—14 §§. Ha a részvényesek a vállalat ingatlanait közjegyző közbenjöttével megtartott árverésen vették meg, a vállalatot az ingatlanok eladásával ért veszteséget nem lehet adóalapúi venni azon a címen, hogy a részvényesek a vállalat terhére előnyben, illetve ingvenes juttatásban részesültek. (1941. febr. 21. — Kb. 15.142/1940. P. sz. — 2103. E. H. — Pod. 1941. évi 2. f. 52.) 116. T. H. Ö. 14. §. (1) bek. A T. H. Ö. 14. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alapján a berendezés beszerzési értékéből, illetőleg árából értékcsökkenés címén évenkint 7.5°/o-ot lehet adómentesen leírni, de nem fogadható el ilyen levonás a berendezésnek a K. T. 28. § a alapján megbecsült forgalmi értékéből, mert a forgalmi érték megállapítása során az elhasználódás már figyelembe van véve, ha tehát ebből az értékből elhasználódás címén százalékos levonás történik, akkor ez kétszeres levonást eredményez. (Kb. 7366/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 41.) 117. T. H. Ö. 16. §-a. E §. alapján társulati adó alá vont szolgálati járandóságot nem lehet „egyéb jövedelem" címén a járandóságot élvező személy jövedelemadó alapjába beállítani. (1940. szept. 6. — Kb. 3.004/1939. sz. — 2085. E. H. — Pod. 1941. évi 1. f. 25.)