Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

136 Személyi és családi jog. az alperesre a további együttélés elviselhetetlenné vált volna, ez okbó! a jelenlegi alperest bontókeresetével elutasította. Ebből következik, hogy a kir. Kúriának a kiengesztelő közeledést megkívánó 406. sz. E. H.-a a felek viszonyában nem alkalmazható, mert a bontó keresetet elutasító ítélet folytán előállott jogi helyzetben a fel­peres csak arra volt köteles, hogy az alperest a reá nézve a jogerős íté­let szerint elviselhetetlennek nem talált házasegyüttélés folytatására egy­szerűen felhívja. A felperes állította, hogy ennek ő eleget tett. Az előző perben esz­közölt visszahívása azonban valódiság esetén sem jöhet szóba, mert ak­kor még nem nyert elbírálást az alperesnek a felperes vétkességére ala­pított bontókeresete s így a közbeeső visszahívásnak joghatály nem tu­lajdonítható. A felperes azt is állította, hogy az előző per befejezése után a fiai útján is visszahívta az alperest. Az előző bontóperben azon­ban a kir. Kúria , fentemlített P. III. 5661/1938/16. sz. ítéletét 1939. március 14-én hozta meg, — ettől az időtől pedig 1939. szeptember 2-ig, amikor a felperes a bírói kötelezést kérte a visszatérésre, hat hó még nem telt el. Miután pedig a H. T. 77. §. a) pontja értelmében csak a hat havi jogtalan különélés eltelte után kérhető joghatályosan az életközösség helyreállítására szóló bírói felhívás, — a korábban kieszközölt bírói fel­hívásnak nincs a Ht. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó okot lé­tesítő joghatálya. Ezen okból megfelel az anyagi jognak, hogy a fellebbezési bíróság a ielperest a fenti törvényhelyre alapított keresetével az első bírói ítélet helybenhagyása mellett elutasította. (K. 1940. nov. 19. -- P. III. 3342/ í 940.) 436. Ht. 77. §. a) pont. — Visszahívás módja, ha a vísz­szahívó fél nem tartózkodik a visszahívásban megjelölt helyen. K. Felperes bontókeresetét az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontjára alapította. Alperes a tárgyaláson nem jelent meg, nem védekezett, az el­járásban résztvett kir. ügyész azonban a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint felperesnek a bíróság útján eszközölt visszahívási kí­sérlete komolynak nem tekinthető. A m. kir. Kúria ennek következtében a perben csupán azt a kérdést bírálta el, hogy a felperesnek bírói úton eszközölt visszahívása, a fenn­forgó körülmények között, komoly és őszinte volt-e vagy sem. Az őszinteség és komolyság szempontjából minden esetre szükséges, hogy a visszahívó házasfél olyan helyzetet teremtsen, amely az életkö­zösség visszaállítását, a bírói végzésben kiszabott helyen és határidő alatt lehetővé teszi. A m. kir. Kúria nem osztja ugyan erészben a fellebbezési bíróság­nak azt a felfogását, hogy a visszahívó fél az életközösség visszaállítá­sára megszabott idő alatt minden esetben köteles volna állandóan az ál­tala megjelölt helyen és lakásban tartózkodni, mert különösen olyan

Next

/
Thumbnails
Contents