Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

134 Személyi és családi jog. hónapokon át az alperesnőt, rendesen látogatta, tehát az ágy- és asztal; közösség nélkül is igyekezett a házasfelek kapcsolatát fenntartani. A házaséletnek ily módon való folytatása is a m. kir. Kúria megítélése szerint alkalmas a házasság helybenhagyására s az adott esetben a felperes hosszú hónapokon át tanúsított viselkedését a H. T. 65. §. 2) bekezdése értelmében helybenhagyásnak minősíti, amely a házasság joghatályos megtámadását kizárja. A H. T. 62. §-a ugyanis szabatosan meghatározza, hogy helybenhagyás esetében a házasság megtámadhatóságát úgy kell tekinteni, mintha fenn se forgott volna. E jogszabályokra figyelemmel a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító ítélete az anyagi jogot nem sérti. Az ügy érdemi elbírálásánál érvényesülő eme jogi álláspont folytán a m. kir. Kúria sem találja szükségesnek ama kérdés vizsgálatát és eldöntését, hogy a felperes a fent megállapított megtévesztés nélkül — a való tények ismeretében — is megkötötte volna-e alperessel a házasságot. (1941. márc. 27. — P. III. 28/1941.) 432. Ht. 55. §. — Nemi betegség elhallgatása, mint megtévesztés. K. A fellebbezési bíróság az összes perbeli adatok figyelembevételével, okszerű mérlegeléssel és következtetéssel állapította meg, hogy az alperes a házassága megkötése előtt mintegy két évvel gonorrheás betegségben szenvedett s hogy a házasság alatt felmerült méhkörüli és petefészekgyulladása ennek a betegségnek a következtében állott elő. Okszerű a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is, hogy az alperes a házasság kötésekor tudott arról, hogy gonorrheás nemi betegsége volt. Bizonyítva van ez a kisvárdai közkórház kórtörténetének 7. sorszám alatt fekvő amaz adatával, hogy az 1937. december 6-án kezelésre felvett alperes maga adta elő, hogy négy hónappal azelőtt Nyíregyházán gonorrheás betegséggel állott kezelés alatt. E peradattal szemben közömbös, hogy az alperes e betegsége előtt hol volt alkalmazásban s hogy az alkalmazásból folyóan tudhatott-e a nemi betegsége mibenlétéről, mert a fentiek szerint ettől függetlenül határozottan tudott a betegsége mivoltáról. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy alperesnek ez a betegsége lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik, amelyet a házasságkötés előtt a felperessel közölnie kellett volna s miután ezt elliallgatta lényeges személyi tulajdonsága tekintetében tévedésbe ejtette a felperest. Figyelemmel a Pp. 669. és 670. §-ára, vizsgálat alá vette a kir. Kúria az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett új bizonyítási indítványát is, de azoknak helyt nem adott. Ugyanis nem ügydöntő, hogy az alperes a házasságkötés előtt feltárta-e a felperes előtt, hogy milyen volt az előélete és hogy kórházi kezelésben állott, mert kifejezetten azt kellett volna közölnie, hogy gonorrheás betegsége volt s emiatt kezelték.