Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

130 Személyi és családi jog. Ebből a felperes arra von következtetést, hogy a felperes által érvényesített tényt a bíróság minősíti, tehát nincs akadálya, hogy a m. kir. Kúria a felülvizsgálat keretében a tényt a törvény szerint minősítse s az anyagi jogot akként alkalmazza. Az előrebocsátott okfejtés szerint a felperes panaszának helytállóságát a Pp. rendszere kizárja, mert a megtámadási keresetek keretében is más keresetnek tekintendő a tévedésre alapított kereset és más keresetnek tekintendő: a megtévesztésre alapított kereset. A fellebbvitel keretében a Pp. 188. és 667. §-ok értelmében ezek új kereseteknek tekintendők s ez okból a felperes a felülvizsgálati eljárás keretében az alaki jogszabályok ellenére kérte a H. T. 55. §-ra alapított megtámadási keresetről a H. T. 54. §. b) pontjában meghatározott megtámadási okra való áttérést. Perjogilag nem lett volna akadálya annak, hogy a felperes az elsőbíróság előtt a gyengeelméjűség tényét a H. T. 54. §. b) pontjában meghatározott megtámadási okként érvényesítse, de az anyagi jog szempontjából a m. kir. Kúria fentebb kifejtett állásfoglalása értelmében sikerrel ez a kérelem sem járhatott volna. A kifejtett okokból a felperes felülvizsgálati kérelmével elutasítandó és a Pp. 508. és 543. §-ok értelmében az alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költségekben marasztalandó volt. (1941. márc. 18. — P. III. 45/1941.) 429. Ht. 55. §. — Házasulandók közlési kötelessége. — Abból a jogszabályból, hogy a házasság megtévesztés címén megtámadható, önként következik, hogy a házasság erkölcsi tartalmánál fogva, amely a házasfeleket az egész életre szólóan meghitt benső életközösségre kötelezi, a házasfeleket nyílt közlési kötelezettség terheli a másik házastársnál külsőleg nem észlelhető betegségre és testi rendellenességekre nézve. Ez a közlési kötelezettség azonban csak olyan betegségekre, vagy testi fogyatékosságokra áll fenn, amelyekről a házastársnak tudnia kell; hogy azoknak, a házasság fent említett tartalmát szem előtt tartva, a házaséletre súlyosan visszaható következményei lehetnek. (K. 1941. jan. 14. — P. III. 4486/1940.) 430. Ht. 55. §. — Lényeges személyi tulajdonság esetei megtévesztés szempontjából. — Házastárs állampolgársága, mint lényeges személyi tulajdonság. — A Ht. 55. § a értelmében a házasságot megtévesztés alapján akkor lehet megtámadni, ha a megtévesztés a másik házastárs lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik. A törvény nem sorolja fel a lényeges személyi tulajdonságok egyes eseteit. Azt, hogy valamely személyi tulajdonság lényeges-e, a bíró az eset körülményeire, különösen a személyes tulajdonság minősé-