Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog. (427.) 127 házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és a férj ezt a házasság megkötésekor nem tudta. Ebből következik, hogy a keresettel fellépő felperes férjnek áll az érdekében, hogy a bíróság valónak fogadja el, hogy az alperes a házasság megkötése előtt házasságon kívül mástól teherbe esett és hogy ő — a felperes — erről nem tudott. Az erre vonatkozó tények bizonyítása tehát a Pp. 269. §. értelmében a felperes kötelessége. Nem elég tehát azt bizonyítania, hogy az alperes a há­zasság megkötése előtt teherben volt, hanem azt is kell bizonyí­tania, hogy az alperes mástól esett teherbe. Viszont az közömbös, hogy a tévedést ki, vagy milyen körülmény okozta, vagy pedig, hogy az menthető-e. A tör­vény a tévedést minderre tekintet nélkül lényegesnek mi­nősíti. — II. A Pp. 670. és 669. §§-nak egybevetett értelme szerint a házasság érvénytelenítése iránt indított perekben is a peresfeleknek a házasság fenntartása érdekében történő eskü alatt való kihallgatása tekintetében a Pp. 371. §-ának a rendelkezése az irányadó. K. Az állandóan követett bírói gyakorlat elfogadta azt a számítási módot, hogy a gyermek fogantatásának az ideje a születéstől visszafelé számított 182-ik naptól a 300-ik napig terjedő idő. Az iratoknál ievő anyakönyvi kivonat szerint a peresfelek gyermeke 1939. február elsején született. Az említett számítási módnak alapul vételével a peresfelek há­zasságából 1939. február elsején születettnek anyakönyvezett gyermek fo­gamzási ideje 1938. április 8-ától 1938. augusztus 4-ig terjedő időre esett. Minthogy pedig a peresfelek egymással 1938. augusztus 13-án kötöttek házasságot, kétségtelen, hogy a gyermek a házasság* megkötése előtt fo­gant. (... mint a Fejben I. alatt...). Az iratok tartalmának megfelelően megállapított és meg nem táma­dott tény, hogy a peresfelek már 1937. november elsejétől kezdve, tehát már a fogantatás előtt, hivatalosan is jegyesek voltak és hogy nap-nap mellett találkoztak. A felperes személyesen előadta azt is, hogy az alpe­res anyja nem volt ilyenkor állandóan velők: a dolgát végezte. A felpe­res azt is előadta, hogy soha se tudott, sőt nem is vett észre olyasmit, amiből következtethetett arra, hogy az alperesnek a házasság megkötése előtt idegennel szerelmi viszonya volt, vagy bárki is neki udvarolt. Ezek­re tekintettel a fellebbezési bíróság által megállapított és meg se táma­dott tényekből a m. kir. Kúria is arra következtet, hogy mindezek együttvéve valószínűsítik az alperesnek azt a vallomását, hogy ő a fel­peressel 1938. június elején, tehát a fogantatási idő alatt, nemileg érint­kezett. (... mint a Fejben II. alatt...). Eszerint pedig a feliebbe zési bíróság az alperest, mint a bizonyító felperes ellenfelét, valószínűsítettnek

Next

/
Thumbnails
Contents