Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Házassági jog. (425—426.) 125 jelenlétében személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kötnek. A polgári tisztviselő a kijelentés megtörténte után a házasulandókat törvény értelmében házastársaknak nyilvánítja. A becsatolt házassági anyakönyvi kivonat immár ennek megtörténtét bizonyítja. Ennélfogva figyelem nél kül arra, hogy a házasság elhálása megtörtént-e vagy sem, azt a Ht. 40. és 67. §§-ai értelmében érvényes házasságnak kell tekinteni, mindaddig, míg semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítva nincs. (1940. máj. 31. — P III. 898/1940.) 426. Ht. 54. §. c) pont., 133. §. — Házastársi tartozás teljesítésére képtelenség, mint megtámadási ok. — Végleges nőtartás házasság érvénytelenségének kimondásával kapcsolatban. — LA Ht- 54. §-ának c) pontja nem tesz különbséget, hogy testi vagy lelki ok miatt képtelen-e a házasfél a házastársi tartozás teljesítésére és nem döntő az sem, hogy a tartozás teljesítését előidéző betegség gyógyítható-e vagy sem. Lényeges azonban, hogy a képtelenség állandó legyen. — II. A H. T. 133. §. alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében a házasság érvénytelenségének a kimondásával kapcsolatban végleges nőtartási díj akkor állapítható meg, ha a nő egyidejűleg azt a kérelmet is előterjesztette, hogy a házasság vélt házasságnak mondassék ki. K. A házasság megkötésekor az alperes súlyos sexual neuropathikus egyén volt, akinél előtérbe kerülő gátlások sorozata fejlődött ki. Ez lelki közösülési képtelenséget — psichikai impotenciát — okozott, amely azonban megfelelő kezeléssel javítható és gyógyítható. Helyes a fellebbezési bíróság ítéletének ama jogi álláspontja, amely szerint (... mint a Fejben I. alatt...). A fellebbezési bíróság ebben a tekintetben azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy az állandóságot nem lehet megállapítani. A felperes által ez ellen emelt panasznak az elbírálásánál figyelembe jön, hogy a törvény nem határozza meg, hogy milyen időtartamnak a lefolyása szükséges ahhoz, hogy a képtelenségnek az állandóságát meg lehessen állapítani. Ebből következően esetenként, a bizonyított körülményekből kell az állandóság kérdésében következtetést vonni. Erre nézve a most elbírált perben irányadó, hogy a négy hónapig tartó házassági együttélés alatt, ennek második hetében természetszerűleg kizárta a nemi érintkezést a peres felek egyező előadásából megállapítható az a tény, hogy alperes a balesetből kifolyóan kórházi kezelés alatt állott. Az ezt megelőző időre nézve az alperes okul azt adta elő, hogy kímélni akarta az esküvő fáradalmai miatt kimerült felperest. A kórházi kezelést követő időre nézve pedig az alperes azt hozta fel, hogy a kórházi kezelés ideje alatt hozzájuk jött a felperesnek a nővére, aki náluk volt az életközösség megszakadásáig és szoba-konyhás lakásukban velők egy szobában hált, ennek a jelenlétében pedig nem akart a felperessel nemileg érintkezni.