Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

122 Személyi és családi jog. Az ügy érdemi elbírálásának tárgyához tartozik az a kérdés is, hogy a felperes az igényelt szerzőjogi védelmet a nemzetközi egyezmény idevonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve, melyik állam törvényeinek alkalmazásával milyen terjedelemben érvényesítheti. Mindezeknél fogva a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, amellyel a fellebbezési bíróság a pert a felperes és az I. rendű alperes viszonyában a hatáskör hivatalból észlelt hiánya miatt megszüntette és a perköltségről rendelkezett, felülvizsgálat alá eső részében megváltoztatta, s mivel a fellebbezési bíróság ezeknek a feleknek viszonyában az ügy érdemében még nem határozott, e nélkül pedig a felülvizsgálati bíróság az ügy érdemében nem ítélkezhetik, az ügyet érdemi elbírálás végett a fellebbezési bírósághoz visszautasította, egyszersmind a felülvizsgálati eljárás költségét abban a peres viszonyban úgy a felperes, mint az I. rendű alperes részére a Pp. 508. §-ának utolsó bekezdése és 543. §-ának szintén utolsó bekezdése értelmében megállapította, (1939. szept. 14. — P. I. 2465/1939.) 423. Szjt. 70. §. — Arckép beleegyezés nélküli közzététele, mint személyiségi jog megsértése. K. A fellebbezési bíróság az alperes lapkiadó vállalat lapjában közzétett peres fényképnek szemlélete alapján helyesen állapította meg, hogy ez a fénykép nem a lóverseny közönségét ábrázoló csoportkép, hanem a felperest és a társaságában lévő másik nőt az előtérben arcképszerűen ábrázolja és a felperesnek s társának a személyére vonatkozik a kép alatt levő „ez a biztos tipp" szöveg. E mellett figyelembe veendő az is, hogy a peres fénykép „Téli népvándorlás az ügetőre, ahol tízezrek hajszolják a szerencsét" című hírlapi cikkel kapcsolatban jelent meg és ennek a cikknek az a része, amely öreg nénikékről szól, akik holtbiztos tippek áldozatai lesznek, nyilvánvalóan a felperes közzétett arcképére vonatkozik. A felperes arcképének ilyen módon történt közzététele a felperes személyének kisebbítésére alkalmas, ezért a peres fényképnek közzététele nem sorozható azok közé az- esetek közé, amidőn az ábrázolt személynek a beleegyezése nem szükséges az arckép hírlapi közzétételéhez. Ezekre való tekintettel helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát sértette azzal, hogy arcképét beleegyezése nélkül az említett hírlapi cikkel kapcsolatban közzétette és az anyagi jogszabályoknak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy az alperes a felperes arcképének meg nem engedett közzétételéért a személyiségi jogában sérelmet szenvedett felperesnek a Szjt. szabályainak alkalmazásával vagyoni kár bizonyítása nélkül is pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni köteles. A fellebbezési bíróság ennek a kártérítésnek a mértékét a szerzői jogi törvény irányadó szabályainak helyes alkalmazásával az eset körülményeinek megfelelően állapította meg. (1941. ápr. 22. — P. I. 860/1941.)