Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

90 Hatásköri bíróság határozatai. Közigazgatási Bíróság, mint a rendes bíróság előtt azonos jogalapon támasztott igénynek az elbírálása azonban nem tartozik sem a rendes bíróság, sem a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe. Általános érvényű jogszabály, hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál a kereset, illetőleg panasz alapjául szolgáló tényállásban foglalt igény jogi minősítése az irányadó. A fentelőadott — irányadó — tényállás lényege szerint a részvénytársaság házadóvallomásából adóköteles jövedelmet kihagyott, amelynek adóköteles voltát, a részvénytársaság utólagos bejelentése alapján, jogerősen megállapították. E miatt a cselekmény miatt esetleg indítható bűnvádi eljárás mellőzése érdekében teljesítette a részvénytársaság a 8500 pengős befizetést, vitatva, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró elévülés forog fönn és ez okból követeli azt vissza, hangoztatva, hogy az elévülés következtében tartozatlan fizetést teljesített. A 200/1927. P. M. számú rendelet — mely a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása (H. H. ö.) — 27. §-ának 1. bekezdése 1. pontjában kimondja, hogy adócsalást ltövet el az, aki abból a célból, hogy valaki házadó alól egészben vagy részben mentesüljön az adóbevallásba tudva valótlan adatokat vezet be, vagy abból adóköteles jövedelmet szándékosan kihagy. Az e szakaszhoz fűzött Utasítás (20.000/1927. P. M. VII. a. számú rendelet) 5. bekezdése szerint a följelentést mellőzni kell, ha az adócsalás ismérvét is magában foglaló cselekményt vagy mulasztást annak elkövetője még a felfedezés előtt a hatóságnál beismerte és az adó veszélyeztetett összegének kétszeresét önként lefizette. A 600/1927. P. M. számú rendelet (K. K. H. ö.) 148. §-a pedig- kimondja, hogy adócsalás miatt nem büntethető az, aki az adócsalás ismérveit magában foglaló cselekményét felfedezés előtt a hatóságnál beismerte és a tartozás veszélyeztetett összegének kétszeresét önként kifizette. A fentidézett irányadó tényállásra és ezekre a törvényes .rendelkezésekre tekintettel nyilvánvaló, hogy a részvénytársaság a 8500 pengős befizetést házadó ügyében a be nem vallott, de utólagos bejelentése folytán utólag köztartozásnak megállapított összegek után azért teljesítette, hogy ellene — esetleges adócsalás miatt — a feljelentés mellőztessék, illetőleg, hogy büntethető ne legyen. Ekként a 8500 pengő befizetése a fentidézett rendelethelyek alapján történt fizetésnek tekintendő. Az ilyen fizetés pedig közjogi, közigazgatásijogi jogviszonyból származó teljesítés. Általános hatásköri szabály, hogy közjogi, közigazgatásijogi jogviszonyból származó igények elbírálása csak akkor tartozik rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok eldöntését kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utasítja. Olyan törvényes rendelkezés azonban nincsen, amely a házadóbevallással kapcsolatban a fentidézett Utasítás 5. pontja és a K. K. H. ő. 148.