Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

80 — Pénzügyi jog. — A házassági szerződéseknek az a tartalma, amellyel gyümölcsöző ingó dolognak vagy ingóként minősülő jognak a haszonélvezetét ruházzák át a házasfelekre vagy azoknak valamelyikére (rendszerint a férj javára adott hozományj a haszonélvezet értékének alapulvételével, a díjtételben megállapított I!. fokozat helyébe a 68 200/1927. sz. P. M. rendelet 9. §-ában meghatározott 1.5%-os illeték és annak a 2030/1932. M. E. sz. rendelet 15. §-a szerint járó 20°/o-os rendkívüli pótlék alá esik. Az ingók (jogok) haszonélvezetének az értékét — ha a szerződésben nem lenne adva, vagy az nem volna megfelelő — az 1920. évi XXXIV. tc. 33. és 34. §-ának, mini kisegítő jogszabálynak az alkalmazásával kell meghatározni. Ha szerződés tartalma szerint, a haszonélvezet tárgyát tevő ingónak (jognak; a tulajdonát, visszteher nélkül, a másik házastárs szerezte meg, avagy általában, ha a házastársak vgy azok valmelyike visszteher nélkül in gókat (jogokat) szerez meg tulajdonul, a szerzés után az 1920 : XXXIV. te. ben szabályozott ajándékozási illeték jár arra való tekintet nélkül, hogy a szerződést az ajándékozó fél is aláírta-e vagy sem (89. §. (2) bek.). A házassági szerződéseknek az a tartalma, amelyben a felek meg-ha Ijározzák, hogy melyikük milyen vagyontárgyakat visz be a házasságba használatra, a közös háztartás berendezése céljából, mint a házasság intézményéből folyó visszteher nélküli s amúgy is meg nem becsülhető értékű szolgáltatás az ill. szab. 62. §-a értelmében nem esik külön illeték alá, s ehhez kapcsolódóan, avagy önállóan annak elismerése, hogy a felek a szobanlévő vagyontárgyak tekintetében fenntartják külön-külön vagyonalanyisá- i gukat, mint bizonyítvány, az ill. szab. 19. §-a, illetve az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 14. §-ának (6) bekezdése értelmében 2 P állandó összegű illeték alá esik. (Kb. pénzügyi osztályának 335. számú jogegységi megállapodása. - 1939. XII. — Pod. 1939. évi 4. f. 96.) 251. 1914:XLIII. tc. 31. §. — A Pp. 386. §-ának bekezdése szerint az előleges bizonyításfelvétel költsége a per költségéhez számítandó, a perérték szempontjából tehát ez is az 1914. évi XLIII. tc. 31. §-ának második bekezdése szerinti megítélés alá esik. (Kb. 7468/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 51.) 252. 1914: XLIII. tc. 32. §. — A nőtartásdíj (megállapítása vagy:) felemelése iránti per értékét a Pp. 6. §-ának 6. pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a tartás csak ideiglenes. (Kb. 21.633/1936. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 26.) 253. 1914: XLIII. tc. 55. §. — A felperes a tulajdonközösség megszüntetése iránti perben, elkülönített tulajdonként, csak azt kapja meg, ami az osztatlan ingatlanból őt már amúgyis megillette, így őt az ítéleti illetékért az 1914: XLIII. tc. 55. §-a második bekezdésén alapuló kezesség nem terheli (Kb 20.672/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 39.) 254. 1914: XLIII. tc. 55. §. — Ha a perbíróság ítélete az alperest az ingatlan tehermentesítésére vagy pedig arra köte-