Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Pojgári eljárásjog. — K. A m. kir. Kúria a rövid, úton betekinteti 5. t>. 31.732/1933. számú per iratai alapján megállapítja, hogy a dr. K. 1). Dezső ügyvéd felperesnek a 1!. Rt. alperes ellen 2830 pengő tőke, ennek kamatai, négy hónapra havi 2000 pengő, azon túl havi .")()() pengő járadék iránt índítotl perében a leiperest. — aki ezáltal végrehajtási szenvedőkén! szerepel, - az elsőbíróság előtti eljárásban dr. S. János ügyvéd, a fellebbezési eljárásban dr. V. József ügyvéd képviselte, míg a felülvizsgálati eljárásban felperes, aki maga is ügyvéd, — személyesen járt el. Dr. S. János ügyvéd a képviseletről lemondott. Arra nézve azonban, hogy dr. V József ügyvédtől saját ügyfele a képviseletet megvonta volna, illetve ő a képviseletről lemondott volna, az iratok adatot nem tartalmaznak. Dr. V. József ügyvéd tehát a felülvizsgálati eljárásban a marasztaló végítélet meghozatalakor is képviselte még a felperest. Ily tényállás mellett az adott esetben a marasztalt alperes által a letétbe helyezett perköltséggel vonakozásban a leiperest a marasztaláskor képviselő dr. V. József ügyvéd részéről az Ügyvédi Rendtartás 106. §-án alapuló elsőbbségi jog gyakorolhatóvá váll. Ez az elsőbbségi jog azonban nem jelenti azt, hogy annak alapján a per végső szakában eljáró ügyvéd a per vagy más eljárási költségre korlátlanul, tehát a perben vagy eljárásban ugyancsak megbízottként tevékenykedett ügyvédtársainak megelőző, vagy párhuzamos munkadíj igényért' való minden tekintet nélkül megtartási jogot gyakorolhatna (Ü. R. 102. §.). Hanem ennek az elsőbbségi jognak oly esetben, mikor a perben vagy eljárásban égymásl követően több ügyvéd járt el, korlátja az. hogy az eljárásban részt vett, tehát az eljárási költségek tekintetében érdekleien harmadik személynek nem minősíthető ügyvédek egymás közötti jogviszonyában a marasztaláskor eljárt ügyvéd ezt az elsőbbségi jogot nemcsak a saját, hanem az ügyben ugyancsak eljárt ügyvédtársai javára és azok jogos érdekei sérelme nélkül gyakorolhatja, s az ügyvitel közössége folytán möegtartásj jogát is csak ebben a keretben érvényesítheti. Ezekből, valamin! (...mint a fejben II. a....) Az előadottakra figyelemmel minthogy az adolt esetben a m. kir. Kúria végítéletében kizárólag az elsöbírósági perköltségeket emelte lel és ezzel a felemeléssel előállott költségkülönbözet helyeztetett bírói letétbe és került felosztás alá, az elsőbbségi. jog gyakorlása az arra jogosult utolsó jogi képviselő részéről kizárólag dr. S. János ügyvéd érdekében történhetett csak. mert az elsőbíróság előtti eljárásban egyedül és kizárólag ez az ügyvéd képviselte a felperesi végrehajtási szenvedői és mert e költségből dr. V József ügyvéd. kinek költségei a fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségek kölcsönös megszüntetése folytán a perbeli ellenfél terhére amúgy sem állapíttattak meg, — az ügyfelével szemben megállapított költségei erejéig kielégítést a dr. S. János ügyvédet megillető költségből nem kereshet. íl<)4(). márc. 14. Pk. V. 120/1940.) 1199. Ür. 106. §. — Ügyvéd törvényes zálogjoga megbízója részére megítélt bűnügyi költségen. — I. Az ügyvéd az ellenfél