Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

- Zárlat. 1170. 877 Az irányadó tényállás szerint továbbá a zárgondnok nemcsak a szőlő okszerű kezelését mulasztotta el, hanem a legelemibb munkálatokai sem teljesítette arra való hivatkozással, hogy a szőlőnek akkor még jövedelmi' nem volt, a szükséges pénzt pedig sem a végrehajtató, sem az ingatlan tulajdonosa, vagy a haszonélvezetre jogosult felperes, mint ottani végrehajtást szenvedő rendelkezésére nem boesátották. Irányadó tényállás még az is, hogy a felperes kellő időben, és pedig 1937. évi május 15-én kelt F/4, alatti és 1937. június 4-én kelt F/5, alatti leveleiben közvetlenül is felhívta az alperest, mint oltani végrehajtatót, hogy a kellő pénz előlegezésével a zárgondnok útján gondoskodjék a szőlő rendes megműveléséről, — de a zárlati iratok tartalma szerint felperes ezenkívül á zárlati kezelésre vonatkozó bírói meghallgatások alkalmával és beadványaiban is sürgetőleg ugyanezt kövelelte alperestől, — s egyúttal a zárlat feloldását is kérte. A csatolt előleges bírói szemlére vonatkozó iratok között levő. az elsőbíróság ítéletéhen ismerteteti szakvéleményekből kitünőleg, abból, hogy a zárgondnok a szőlő kezelését, a kiadásokra szükséges pénz hiányában elmulasztotta, az az évi és következő év terméseredményének csökkenése folytán kár származott. Az alperes a jelen perben nem tette vitássá, hogy a zárgondnok részére a szőlő rendszerinti műveléséhez szükséges pénz előlegezését szándékosan és tudatosan nem teljesítette, — azt vitatván, hogy ez iránt kötelezettség nem terhelte. E tényállás mellett sérti az anyagi jogot a fellebbezésének az a jogi döntése, hogy az alperes kártérítési felelősségét a szőlő rendes kezelésének elmulasztása folytán felmerült elmaradó haszonbért nem állapította meg. Ugyanis (. . . mint a fejben I. a. . . .1 Az adott esetben hiányzik ugyan a zárlatot foganatosító bíróságnak a tárgybani rendelkezése, hogy az alperes a szőlő rendes kezelésével járó költségeket előlegezze, — ez azonban alperes felelősségén nem változtat, mert a végrehajtaló elölegezési kötelezettségét már a törvény kimondja. — s lényegileg a bírói rendelkezés körébe esak az előlegezés keretének, terjedelmének maghatározása tartozik. Az sem felel meg az okszerű jogszabálymagyarázatnak, hogy a zárlatot foganatosító bíróság ily rendelkezésének hiányában, vagy amíg ez a bíróság abba a helyzetbe kerül, hogy ebben a kérdésben jogerős határozatot hozhat, elmulasztható lenne e költségek előlegezése és az által a zárlat alá vett vagyon átengedhető lenne a pusztulásnak vagy romlásnak. Minden esetre áll ez a jelen esetben, amikor ugyanis alperes mint végrehajtató, a :V2 holdnyi termő szőlőt 19.57. évi május 11-én vette zár alá, tehál a szőlőgazdálkodás oly előrehaladott, fontos időszakában, amikor a szőlőben folytonosan oly lényeges és halasztást nem tűrő munkálatok merülnek fel, amelyeknek elmulasztása nemcsak a folyó évi termést teheti tönkre, hanem a szőlő állagára és a további évekbeni termőképességére is