Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Sorrendi eljárás. 1151—1158. — 869 szempontból mindazokat, akik a sorozásra a fennálló szabályok értelmében a felosztandó tömeg-bői bárcsak részleges kielégítést is kaphatnának abban az esetben, ha az aranydollárban meg­határozott követelés a sorrendi tárgyalás napját megelőzően utoljára jegyzett árfolyam középára alapján kiszámított pengő­összeggel soroztatnék. E rendelethelyekből önként következik, hogy maga a végrehajtást szenvedő ily esetben érdekeltnek nem tekinthető és így a felfolyamodási bíróságnak azon vég­zése ellen, amely a letétben helyezést mellőzte, a végrehajtást szenvedő részéről beadott felfolyamodás mint nem érdekelt fél által előterjesztett jogorvoslat hivatalból visszautasítandó. — II. Ha az érdekelt felek a felosztásban meg nem egyeztek, ak­kor a letétben helyezésnek nincs helye, ha az összes jelzálogos hitelezők a letétben helyezés nélkül is kielégítést nyertek. (A II. nem szószerint a határozatból.) K. Az (). F. hitelintézel ama követelésének biztosítására, amelyre a so­rozás történt, záloglevelek biztosítékaként a jelzálogjog- záloglevelekben és készpénzben adott 980 valóságos Északamerikai Egyesült Államokbeli arany­dollár kölcsöntőke és járulékai erejéig kebeleztelek be. ... Mint a tejben I. a. ...) volt. Az érdekelt telek a feloszlásban meg nem egyeztek, és így letétben helyezésnek a hivatkozót! rendeletek értelmében csak akkor nem volna helye, ha az összes jelzálogos hitelezők a letétben helyezés nélkül is már most ki­elégítési nyertek volna. (1940. márc. 13. - Pk. V 2140/1939.) V. ().: Gr. XXVIII. 1134, 1135. sorsz. hat. 1158. Vht. 197. §. 3. bek. — Előnyös tételként bejelentett adók és betegbiztosítási díjak kifogásolása. — Az előnyös té­telként bejelentett adók és betegbiztosítási járulékok (biztosí­tási díjak) tekintetében az ezeket kifogásoló hitelezők orvoslás iránt nem utasíthatók az illetékes pénzügyi hatósághoz, illetve közigazgatási útra. — Az ily követelések ugyanis mint olya­nok, amelyek előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható okira­ton alapulnak az 1881 :LX. tc. 197. §-ának 3. bekezdése értel­mében — hacsak a kifogást tevők nem teszik valószínűvé, hogy a végrehajtható okirat kelte után felmerült ténykörülmények következtében megszűntek —, feltétlenül sorozandók. K A Rimaszombati Kerületi Betegbiztosítónak az elsőbírósági végzés I. 6. és 7. tételei alatt sorozott követelései tekintetében helyes a másodbíró­ságnak az az álláspontja, hogy (...mint a fejben...) — Az érdekelteknek természetesen fennmarad joguk, hogy azok összege és fennállása kérdésében az illetékes pénzügyi, illetve közigazgatási haté>ságnál keressenek orvoslást. (188I:LX. tc. 196. §. ut. bek., az 1927. évi 70. számú csehszlovák törvény •_r.0. §-ának első bekezdésének első mondata.) (1939. dee. 22. — Pk. V. 2037/1939.)

Next

/
Thumbnails
Contents