Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Közadók kezelése. 190. — 65 ládtag a K. K. H. ö. 50. §-ának (1) bekezdésében említett „végrehajtás helye" szempontjából nem a saját, haiíem a főbérlő lakásában lakik. A végrehajtó tehát nem a hátralékos albérlő vagy családtag, hanem a főbérlő lakásában zálogol és ezért szabályellenesen jár el akkor, ha olyan ingóságokat foglal le, amelyek nem a hátralékos tulajdonát alkotják. A 46. §. (2) bekezdése alkalmazásának első feltétele: a végrehajtási eljárásnál előfordult szabályellenesség esete tehát megállapítható. ad b) De nincs jogi akadálya annak sem, hogy a főbérlőt végrehajtást szenvedőnek minősítsük és a panaszjogot azon az alapon adjuk meg neki, hogy a zálogolás kérdésében nem a hátralékos az érdekelt fél, hanem \z a főbérlő, akinek bútorait az albérlő vagy családtag köztartozása miatt lefoglalták. Végrehajtást szenvedő az, akinek a lakásába a végrehajtó bemegy és és az ott talált ingóságokat lefoglalja. Ennek a félnek a hátralékossal azonosnak kell lennie, mert ellenkező esetben a zálogolás rendszerint szabályellenes volt. A hátralékos albérlő akkor, amidőn a főbérlő ingóságait foglalják le és tőle zálogot nem nesznek, végrehajtást szenvedőnek nem minősíthető. Az ellene indított végrhajtási cselekmény megtörtént ugyan, de általa nem a hátralékos, hanem egy harmadik személy vált végrehajtást szenvedővé, akinek ezen eljárás által szenvedett sérelme a 46. §. (2) bekezdése alapján csak végrehajtási panasz útján orvosolható. A végrehajtási eljárás ellen panasszal az élhet, aki ellen az eljárást nemcsak meginlították, hanem tényleg le is folytatták, aki az eljárás folytán a hátralékos által tűrni tartozott végrehajási cselekményt elszenvedte. Ezért használta a 46. §. (2) bekezdése a „hátralékos" helyett a „végrehaj tást szenvedő" kifejezést és ezért nem lehet a panaszjogot a „hátralékos" személyére korlátozni, hanem meg kell adni mindazoknak, akiknek jogi érdeke és így sérelme fűződhet az eljáráshoz azon az alapon, hogy a szabályellenesen foganatosított zálogolás által a végrehajtást a hátralékos fél helyett ők szenvedték, vagyis a végrehajtó szabályellenes cselekménye által végrehajtást szenvedőkké a hátralékos fél helyett ők lettek. A K. K. H. ö. 59. §-ának (5) bekezdéséhez fűzött utasítás (7) bekezdése az igénylő javára rendeli azt, hogy abban az esetben, ha az igénylő azt vitatja, hogy a foglal-ás nem az adózó, hanem másnak, a hátralékáért egyetemlegesen fizetésre nem kötelezett egyénnek a lakásán vagy üzlethelyiségében, műhelyében, irodájában stb. történt, a lefoglalt ingóságoknak a zár alól való feloldása iránti kérelmet nem az 59. §. alapján kell elbírálni, hanem azt mint végrehajtási eljárás elleni panaszt, a 46. §. (2) bekezdése értelmében elbírálás végett a m. kir. adóhivatalnak kell kiadni. Ez a lényegileg törvénymagyarázó rendelkezés tehát megadja a 46. §. (2) bekezdése alapján a panaszjogot annak is. aki a hátraléki kimutatás szerint nem a végrehajtást szenvedő mert a hátralékossal nem azonos személy, de akit sérelem ért azáltal, hogy az ő lakásában foganatosították a zálogolást olyan tartozás miatt, mely nem őt terheli, vagyis aki a főbérleti lakásban a tulajdonát alkotó ingóságokra idegen tartozás miatt ellene fogaDöntvéi ytár 1940.