Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Kereseti adó. 119—123. — 49 az adóév ez esetben is a napiári év marad, — hanem csak valóságos jö­vedelem adóalapul vételét célozza. A mezőgazdasági haszonbérleteknél köztudomású, hogy a szokásos [ok­tóber 1-ével kezdődő) gazdasági évnek a naptári év végére eső első 3 hónapja rendszerint semmi vagy csak kevesebb jövedelmet hoz, mint a gazdasági év­nek többi, különösen pedig utolsó (5 hónapja, s így abban az esetben, ha a szokásos gazdasági év kezdetével kezdődő haszonbérleteknél az első 3 hó­napra, tehát a csonka évre eső jövedelem ennek a .3 hónapnak valóságos bevétele és kiadása szerint alakulna, s a csonka év eredménye veszteséggel zárulna, úgy sem a csonka évre, sem a rákövetkező naptári évre adóalap megállapítható nem volna. Ily eredményt az adórendszerünk nem célozha­tott, mert így valóságos tiszta jövedelmet az adózás alól mentesített volna. A mezőgazdasági év jövedelmezőség szempontjából csak mint egy egy­séges egész bírálható el, melyben a jövedelmet eredményező tényezők a gaz­dasági év különböző szakaira oszlanak meg, a jövedelem pedig ezeknek a különböző erőknek együttes hatásaként jelentkezik. Épp ezért az esetleges befektetést jelentő, de azonnali jövedelmet nem produkáló időszak (csonka ev), mint egység az egész gazdasági év eredményétől külön s önállóan el nem bírálható. Minthogy pedig a szokásos gazdasági évvel kezdődő mező­gazdasági haszonbérleteknél az első 3 hónap (csonka év) hozama megállapí­tásánál csak az adózóra egyedül irányadó saját eredménye a döntő s ezért a csonka évet megelőző 9 havi eredmény az előző termelőnek az új adózótól eltérő adóalanyisága folytán figyelembe nem vehető, — viszont a jövőben várható eredmény nem megbízható becslés, mert nem számolhat az ered­ményre lényeges hatást jelentő tényezőkkel, ennélfogva a gazdasági évvel kezdődő mezőgazdasági haszonbérleteknél a csonka év eredménye csak az egész gazdasági év lezártát követő új adókivetési időszakban lesz megálla­píthatta, minek eredményeként a csonka évi, a második és harmadik évi adó­kivetés kivételes esetektől eltekintve, csak a harmadik naptári évi kivetés alkalmával s így mind a három adóévre csak egyidejűleg történhetik, még pedig a csonka évre a gazdasági év eredményének a csonka évre eső ará­nyában; a második adóévre az első gazdasági év megállapított eredményé­nek teljes átvételével, a harmadik adóévre pedig ugyancsak az első gazda­sági év egész eredményének felvételével. Minthogy azonban a második naptári évre felveit adóalapba ekként a második gazdasági év várhaló jövedelmének egy része már be van vonva, s így minden egyes következő adóévben az akkor folyó gazdasági év jöve delmének egy része már adózás alá kerül, ennélfogva a haszonbérlet utolsó naptári (adó) évére adóalapul már nem egy teljes gazdasági évi jövedelem, hanem énnek csak a kezdő csonka év időtartamával arányban csökkentett része vehető számításba. A panaszos a panasziratához csatolta az 1934/1935. gazdasági évi mér­legét és nyereség- veszteségszámláját s könyvvizsgálatot kért. Minthogy pe­dig ily körülmények közt a könyvvizsgálat a K. H. Ö. 30. §. (3) bekezdésé­hez fűzött utasítás (3) bekezdése értelmében foganatosítandó, a ni. kir. köz­Döntvínytár 1940. -1

Next

/
Thumbnails
Contents