Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Kereseti adó. 105—ÍJ8. — 47 engedélyével jóváírt kamatot, — amellyel a külföldi cég- viszont megterhelte a belföldi adózót — nem lehet csak e tényállás alapján, illetőleg csak azért, mert a kamat tényleg ki nem fizettetett — a mérlegszerű nyereséghez hozzáadni; következik ez a 312. számú jogegységi határozatban kifejezett joggyakorlatból is. (Kb, 2500/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 10.) 113. K. H. ö. 13. §. (1) bek. 2. p. — Az értékcsökkenés címén való leírás adómentességét az a tény, hogy a vállalat új felszerelési tárgyakat is szerzett be, önmagában még nem befolyásolja, hanem azt kell vizsgálni, hogy az új beszerzés azoknak a tárgyaknak a pótlására történje, amelyek értékéből a vállalat leírást teljesített. (Kb. 17.581/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 21.) 114. K. H. ö. 16. §. — A MABI-járuléknak azt az 50 százalékát, amelynek az illetményekből való levonására a munkaadó jogosult, az alkalmazotti kereseti adó szempontjából nem lehet az illetményhez hozzáadni, ha a munkaadó a levonás jogával nem él; ebben az esetben ugyanis a járulék összege nem az alkalmazott, hanem a munkaadó terhe. (Kb. 17.133/1937. P. í-i. — M. K. LVIII. évf. 21.) 115. K. H. ö. 16. §. 1. bek. — Szolgálati viszonyra visszavezethetőleg folyósított kegydíj: szolgálati járandóság, az ilyen kegy díjat az azt folyósító vállalat szempontjából nem lehet ingyenes juttatásnak tekinteni. (Kb. 6387/1936. P. sz. — 2020. E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 81.) 116. K. H. ö. 26. §. — A bányajog bérbeadása nem helyhez kötött foglalkozás; az ebből eredő jövedelmet a jogtulajdonos lakóhelyén kell általános kereseti adó alá vonni. (Kb. 6970 1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 4.) 117. K. H. ö. 22. §. — Az a körülmény, hogy olyan adózó, akinek az adóaapját változatlanul fenn kell tartani, az adóév március 31-éig önként új általános kereseti adóbevallást ad, még nem ad jogot az adókivető hatóságnak arra, hogy az adóalapot új kivetéssel állapítsa meg; a kincstárnak az adóalapot ilyen esetben is kifejezetten fel kell mondani. (Kb. 18.070/1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 22.) 118. K. H. ö. 22. §'., J. V. H. ö. 43. g. — Ha az adókivető hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján joggal következtethetett arra, hogy az adóköteles jövedelem emelkedése a 20 százalékot meghaladta, akkor is érvényes a felmondás, ha az adókivetés során tényleg megállapított adóalap az előző évi adóalaphoz képest nem is mutat 20 százalékos emelkedést. (Kb. 15.333 1937. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 21.)