Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

14 — Pénzügyi jog. — hoz fűzött utasításban foglaltak az irányadók. (Kb. 2210 1937. P. sz. — 2024. E. H. — Pod. 1939. évi 3. f. 88.) 92. 1390/1933. M. E. sz. r. 1. §. — Az egy telken épült és házadó szempontjából egy háznak tekintendő két épületnek a. rendkívüli házadópótlék alól való mentességét — ha a közös birtokosok a két épületet természetben megosztva használják — mindegyik épületre önállóan kell elbírálni. (Kb. 848/1938. P. sz. — 2029. E. H. — Pod. 1940. évi 1. f. 13.) 93. 66.000/1934. P. M. sz. r. 1. §. 2. bek. — Az adóévi házadóalap helyesbítése szempontjából sem tekinthető lakásüresedósnek, ha a tulajdonos az addig általa használt helyiségek bérbeadása esetén, azokat a bérlő beköltözése előtt pár nappal kiüríti s így a házadó időközi helyesbítésének ilyen esetben nincs helye. (Kb. 16.854/1937. P. sz, — 2045. E. H. — 1939. máj. 24. — Pod. 1940. évi 2. f. 44.) 94. 70.000/1935. P. M. sz. r. — Az a rendelkezés, amely szerint a házbirtokos az átalakítási adókedvezményt csak az általa viselt költségek után igényelheti, a házbirtokos személyében az átalakítási munkálatok folyamata előtt történt változás esetére nem zárja ki a kedvezményből az új tulajdonost. (Kb. 8011/1938. P. sz. — 2028. El H. — Pod. 1940'. évi 1. f. 12.) Kereseti adü. 95. H. H. ö. 2. §. 1. bek. — A város tulajdonában lévő tüdőbeteggondozó intézet elhelyezésére szolgáló épületet, mint közigazgatás céljaira szolgáló épületet, a H. H. ö. 2. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján az állandó házadómentesség megilleti. (Kb. 13.607/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 31-^32.) 96. K. H. ö. 2. §. — Az az összeg, amelyet az eladó a vevőnek, megállapodás alapján, kártalanítás címén évenkint mindaddig fizetni tartozik, amíg az eladott mezőgazdasági ingatlanon harmadik személy haszonélvezete áll fenn, nem minősíthető mezőgazdaságból eredő jövedelemnek, hanem a K. H, ö. 2. §-a 3. és 4. pontjaiban említett, kereseti adóköteles járadékjövedelemnek tekintendő. Tőkevagyont azonban — minthogy nem az adózó által átengedett vagyontárgy fejében élvezett járadékról van szó — a tárgyalt esetben megállapítani nem lehet. (Kb. 151/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 37.) 97. K. H. ö. 2. §. 3. pont. — A részletekben fizetett vételár nem minősíthető ugyan' járadéknak és így nem esik általános kereseti adó alá, azonban vételárnak részletekben fizetéséről csak akkor lehet szó, ha az adásvételi szerződésben a vételár