Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

f. — Közigazgatási jog. — évi időtartamban be kell számítani. (Kb. 3571—1938. K. sz. — 1677. E. H. — Kod 1940. évi 1. f. 19.) 13. 5100/1924. M. E. sz. r. I. fej. 5. p. — Az állandóan alkalmazott napszámos vagy munkás nyugbérét hivatalból keli folyósítani; abban az esetben tehát, ha az alkalmazott a nyugbér folyósítását később — de az 1934:1. tc. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elévülési határidőn belül — kéri és ha az igény szempontjából lényeges kellékeknek a tényleges szolgálat megszűnése időpontjában meglétét igazolja, akkor a nyugbért a szolgálat megszűntének időpontjától kell foyósítani. Kb. I. A panaszos az 1918. évi december hó 3-tól 1932. évi július hó 26-ig megszakítás nélkül állott alkalmazásban mint (honvéd) kincstári munkás. Elbocsátásakor részére nyugbér nem folyósíttatolt. A panaszos az 1933. évi május hó 15-én kelt kérvényében, az ahhoz csatolt és munkaképtelenségét tanúsító, 1932. évi augusztus hó 26-án kelt székesfővárosi tiszti orvosi bizonyítvány, továbbá visszahonosítási okirata alapján azzal a kérelemmel fordult a m. kir. belügyminiszterhez, hogy részére nyugbért utaljon ki. Az illetékes m. kir. honvédelmi miniszter a kérelem előterjesztésének hónapjától, azaz 1933. évi május hó 1-től kezdődőleg ki is utalta a panaszos részére a nyugbért, mégpedig a 9000/1927. M. E. számú rendelet 34. kimutatása szerinti kisebb összegben — az 5100/1924. M. E. számú rendelet I. fejezet 5. pontjának (1) bekezdésére figyelemmel. A panaszos ezt követőleg azt kérte, hogy részére a magasabb összegű nyugbér, visszamenőleg, a szolgálatból való elbocsátásától kezdődően folyósíttassék.. E kérelmeit elutasító miniszteri határozatok ellen irányul a panasz. A panasz beadását követőleg a panaszost a m. kir. belügyminisztérium kebelében működő orvosi felülvizsgáló bizottság teljesen munka- és keresetképtelennek nyilvánította s erről a belügyminiszter a honvédelmi minisztert értesítette. Erre a honvédelmi miniszter 1933. évi október hó 1-től kezdődőleg a panaszos részére az 5100/1924. M. E. számú rendelet I. fejezete 5. pontja (2) bekezdése szerinti magasabb nyugbért utalta ki. A panasznak az a része tehát, amely a magasabb nyugbér folyósítására irányul, a most említett időponttól kezdve tárgytalanná vált s csak ettől visszamenőleg áll fenn. II. A bíróság elsősorban azt a kérdést vizsgálta, vájjon a fenti tényállás alapján van-e igénye a panaszosnak arra, hogy a részére a nyugbér az ez iránti kérelem beadását megelőző időre is folyósíttassék. A magyar királyi honvédelmi miniszternek ehhez a bírósághoz 77.520/1933. Psz. és 458.707/1934. Psz. sz. alatt intézett átirataiban kifejtett álláspontja szerint a nyugbér nem hivatalból, hanem az érdekelt kérelmére és csak attól a hónaptól kezdve folyósítandó, amelyben