Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

Közveszélgü cselekmények. A lüoatali bűntettek és vétségek. 470—471. — 167 tetését rendeli büntetni és így felvethető az a kérdés, hogy a Btk. 437. §-a nem alkalmazható, csupán akkor, ha valamely a vasúton lévő személynek halála okoztatott. A Kúria megítélése szerint ilyen jogmagyarázatnak nincsen helye, mert a Btk. 437. §-a ezt a megszorítást nem veszi át és ahol a törvény nem különböztet, ott ilyen értelmezés nem foghat helyet. A törvény ilyen értelmezése ellen szól az is, hogy a Btk. 437. §-a utal a Btk. 436. §-ára is, amely már nemcsak a vaspályán, hanem az annak közelében lévő személyek veszélyeztetésére is kiterjed. Kiemeli végül a Kúria, hogy az alsófokú bíróságok ama jogi álláspontját, hogy a közveszélyű cselekmény anyagi halmazatban áll az egyidejűleg gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel, helyesnek találja, mert a közveszélyű cselekmények tényálladéka nem öleli fel az egyidejűleg gondatlanságból okozott testi sértést. A kifejtettek alapján a Kúria az alsófokú bíróságoknak a vádlott cselekményének minősítésére vonatkozó részét, amely a többszörös halmazat felvétele folytán vádlott sérelmére szolgált, a felhívott törvényszakaszok alapján megsemmisítette és vádlott cselekményét a jelen ítéletijén foglaltak szerint minősítette. 11939. IX. 20. B. II. 309/1939.) A hivatali bűntettek és vétségek. 471. Btk. 461. §. — Az államkincstárral szerződéses viszonyban álló postamester által alkalmazott postahivatali kisegítő a büntetőtörvény szempontjából közhivatalnoknak tekintendő. K. A B. H. Tárába felvett 904. számú J. E. határozat szerint az államkincstárral szerződéses viszonyban álló postamester által, a postaigazgatóság engedélyével felfogadott s fogadalmat tett postakiadó a büntetőtörvény szempontjából közhivatalnoknak tekintendő. Ez az adott esetben a postahivatali kisegítőként alkalmazott vádlottra is áll, s így a védelemnek az az álláspontja, hogy a vádlott bizonyos vonatkozásban (főpénztár kezelése) csak egyszerű magánalkalmazottja volt a postamesternek, nem helytálló. Igaz ugyan, hogy a fennálló jogszabályok értelmében a vádlott, mint postahivatali kisegítő, csak a postamester állandó felügyelete mellett és csak kártérítési felelősséggel össze nem kötött munkakörben lett volna foglalkoztatható, holott ezzel szemben nevezett felügyelet nélkül a posta összes teendőit ellátta, ámde kétségtelen, hogy azok a pénzek, amelyeket vádlott végeredményben eltulajdonított, vádlotthoz mint postahivatali kisegítőhöz, tehát közhivatali teendőket ellátó egyénhez kerültek s így a bűncselekmény jellegén mit sem változtat az a körülmény, hogy a vádlott ügyrendellenesen végezte a főpénztár kezelését s az ezzel kapcsolatos teendőket,