Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)
122 •— Hatásköri Bíróság határozata. — A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII. tc. 11. § a a hitfelekezeteknek megengedi, hogy hívőikkel szemben, a 45. §-a pedig, hogy más hitfelekezethez tartozó olyan szülőkkel szemben, akiknek gyermekei a felekezeti iskolába járnak, iskolafennlartási hozzájárulást vethessenek ki. Viszont, olyan törvény vagy más törvényerejű jogszabály, amely a hitfelekezeti elemi népiskolák fenntartása végett hozzájárulás fizetésére az iskolafenntartó hitfelekezet hívőin (1868. évi XXXVIII. tc. 11. §.) és az iskolát látogató gyermek szülőin kívül (1868. évi XXXVIII tc. 45. §.) mást is kifejezetten kötelezne, nincsen. A fenti törvényes rendelkezések szerint tehát az iskolafeuntartási hozzájárulás, vagy a hilfelekezethez tartozás, vagy az iskola igénybevétele, Iá • togatása, használata alapján illeti a hitfelekezeteket és mini törvényen alapuló népiskolai közoktatásügyi követelés közjogi, közigazgatási jogi természetű. Az irányadó tényállás szerint a jelen ügyben az iskolaadó — helyesen az 1868. évi XXXVIII. tc. szóhasználata szerint iskolafenntartási hozzájárulás — abból az okból vettetett ki a gazdára, mert a gazda cselédeinek gyermekei a felekezeti elemi iskolába járnak. A kivetés jogalapja ennélfogva a felekezeti iskola látogatása, használata, igénybevétele. Ekként az ilyen címen kivetett iskolafenntartási hozzájárulás a hitfelekezeteknek a felekezeti iskola fenntartására nyert jogából folyó népiskolai közoktatásügyi követelése s mint ilyen közjogi, közigazgatási jogi természetű. A közjogi (közigazgatási' jogi) jogvizsonyból felmerülő vitás kérdések, kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — az 1869. évi IV. tc. 1. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően — végérvényesen a közigazgatási hatóság előtt döntendők el. (1940. márc. 18. — 1939. Hb. 138., 139., 140.) 414. 1876: XIV. tc. I. Rész XV. fejezet. — Az előző birtokos részéről az egyházközség és az utóbbi birtokos ellen a római katholikus egyházközség1 által fenntartott temetőben korábban felállított és az egyházközség által utóbb másnak birtokába adott családi sírboltnak a visszabocsátása és a foglalás előtti állapotba visszaállítása iránt támasztott igény elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. Az 1876. évi XIV. tc. I. Rész XV. fejezete és az ezzel kapcsolatos rendeletek a temetkezést, beleértve a sírboltok felállítását és használatát, a temetők létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos hatósági intézkedést közigazgatási hatáskörbe utalják. A törvény 116. §-a a községeket temető létesítésére kötelezi és őket e kötelesség alól csak az esetben menti fel, ha a községben egy vagy több olyan felekezeti temető létezik, amelyekben a temetkezés szabadsága biztosítva van. Ez az utóbbi rendelkezés kifejezetten megerősíti a felekezetek jogát (1868. évi LIII. tc. 22. §.) temetők létesítéséhez. A törvény 157. §-a pedig a temetkezéssel kapcsolatos mindennemű ellenőrzést a törvényhatóság első tisztviselőjére hízza.