Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

118 — Hatásköri Bíróság határozata. — alkalmazott javadalmazásának összegszerű megállapítása tárgyában, a kir. Kúria pedig a szolgálati jogviszonyból származtatott egyéb követelés tárgyában hozott határozatot. (1940. febr. 26. — 1939. Hb. 15.) 409. 1934: XII. tc. 22. §. — Budapest Székesfőváros Elektromos Művei alkalmazottainak (volt alkalmazottainak) szolgálati jogviszonya nem közszolgálati, hanem magánalkalmazotti jogviszony. (1940. febr. 26. — 1939. Hb. 103.) 410. 4600/1933. M. E. sz. r. 27. §. — E §. alapján eljáró döntőbizottság nem külön bíróság, hanem a rendes közigazgatási szervezeten kívülálló közigazgatási hatóság. Hb. Az 1931. évi XXVI. tc. 2. §-ában, 4. §-ának 1. bekezdésében és 5. §-ában, valamint az 1932. évi VII. tc.-ben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 4600/1933. M. E. számú rendelet a 27. §-a alapján eljáró döntő bizottságot e rendelet 26. §-a alá tartozó alkalmazottak ott meghatározott jogviszonyaiban jogszolgáltatási hatáskörrel vagyis hatósági jogkörrel ruházta fel. Ekként e döntőbizottság a rendes közigazgatási és rendes bírósági szervezeten kívül végérvényes döntésre hivatott hatóságként bíráskodást gyakorol. E döntőbizottság noha bíráskodást gyakorol és jóllehet a rendes közigazgatási szervezeten kívül áll, az 1907. évi LXI. és az 1928. évi XLIII. t> cikkek alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóságnak minősül. Az 1907. évi LXI. tc. bírói hatóságoknak csak a rendes bíróságot és a közigazgatási bíróságot tekinti és ezekkel állítja szembe a közigazgatási hatóságokat. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a törvény a közigazgatási hatóság fogalma alá vonja mindama hatóságot —- még ha bíráskodást gyakorol is — amelynek nincs bírói szervezete. Az 1928. évi XLIII. tc. 2. §-ának 2. bekezdése szerint pedig külön bíróság minden olyan bírói jelleggel szervezett hatóság, amely nem esik a rendes bíróságokkal egy tekintet alá. Ez a rendelkezés sem változtat a közigazgatási hatóságok fogalmi meghatározásán, sőt azzal hogy a külön bíróságok meghatározásáról a bírói jelleggel szervezést hangsúlyozza, kifejezetten eldönti, hogy nem az ügykör, hanem a szervezet belső természete minősít valamely hatóságot közigazgatási hatóságnak vagy bírói hatóságnak. A 4600/1933. M. E. számú rendelet 27. §-a alapián eljáró döntőbizottság a 27.400/1933. I. M. számú rendeletben meghatározott szervezetére tekintettel pedig bírói jelleggel szervezett hatóságnak nem minősíthető. Támogatja ezt a jogi álláspontot a szóbanforgó hatóságnak az elnevezése is, hiszen a törvényhozó nem „bíróságnak", hanem „bizottságnak" nevezte. Továbbá, hogy a rendelet amikor a panaszok elbírálását a döntőbizottság hatáskörébe utalja, általánosságban a bírói út kizárásáról és nem „a rendes" bírói út kizárásáról rendelkezik, amiből pedig okszerűen következtethető, hogy a döntőbizottság nem tekinthető bíróságnak.