Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

102 — Pénzügyi jog. — 357. — Az az adózó, aki adócsalást vagy jövedéki kihágást követ el, az így hozott határozat jogerejére nem hivatkozhatik, mert a pénzügyi hatóság a jogerős határozatának újabb felülbírálására jogosult. (Kb. 11.966/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 43.) 358. — Rókának saját területen vadászjegy nélkül lelövése nem vadászati jövedéki kihágás (1883: XX. tc. 8. és 13. §-ai). (Kb. 15.701/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 31—32.) 359. 5007/1934. P. M. sz. r. 22. §. -— E §. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vadászjegy felmutatásának megtagadása kimeríti a jövedéki kihágás tényálladékát. A feledékenységből otthonhagyott érvényes vadászjegy utólagos felmutatása ezzel nem esik egy megítélés alá. (Kb. 3408/1937, P. sz. —.• M. K. LVII. évf. 50.) Közigazgatási Bíróság hatásköre és eljárása adó- és illetékügyekben. 360. 1896: XXVI. t.c. 84. §. — A 46. számú pénzügyi jogegységi megállapodás 1. pontjának hatályon kívül helyezésével a panaszt hivatalból vissza kell utasítani: I. a kiegészítő eljárás mellőzésével: 1. ha a panasziratot nem az érdekelt fél vagy nem annak törvényes képviselője, hanem más nyújtotta be, 2. vagy ha a nem személyesen eljáró fél, illetve annak törvényes kép*viselője nem ügyvéddel képviselteti magát; — II. eredménytelen felhívás után, 1. ha a törvényes képviselő ezt a minőségét, 2. vagy ha a nem személyesen eljáró érdekelt félnek, illetve a törvényes képviselőnek ügyvédje meghatalmazását szabályszerűen nem igazolta. Kb. Az 1896 : XXVI. tc. 84. §-ának első bekezdésében 1. pont alatt foglaltak szerint a panasz joga az érdekelteket illeti meg, ideértve a jogi sze mélyeket és a hatóságokat is. A jogorvoslatok igénybevételére való jogosultságot az 1929 : XXX. tc. 47. §-ának (1) bekezdése is az érdekeltséghez fűzi, amikor a jogszabály akként rendelkezik, hogy: jogorvoslattal élhet mindenki, akinek jogát vagy érdekét a közigazgatási határozat (intézkedés) érinti. E törvényes rendelkezések tartalmából következik, hogy az érdekeltség fogalma az alanyi jog érvényesítésére való jogosultsággal, vagy a közigazgatási eljárásba történt bevonás tényével határozható meg és hogy ugvan ezekhez az ismérvekhez fűződik a panaszemelés joga is. Az engedményesnek és a követelés behajtására kijelölt megbízottnak érdekeltsége a jog érvényesítésére jogosulttól származó jogátruházáson, illetve megbízáson nyugszik. Az önképviseletre nem jogosított kiskorúakat és gondnokság alatt állókat, továbbá a jogi személyeket és hatóságokat, a közigazgatási bíróság-