Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Törvénykezési illeték. 296—311. — 95 305. — Minthogy az a fél, aki ellen a váltófizetési meghagyást kibocsátják, csak a fizetési meghagyás kézbesítésével értesül az ellene indult eljárásról, ennélfogva csak ezután kerül abba a helyzetbe, hogy a szegénységi jog megadását kérhesse. Ha tehát a kérelmet előterjesztette még mielőtt a fizetési meghagyás után járó határozati illetéket terhére kiszabták volna és a bíróság részére ezt a jogot meg is adta, ebben az esetben tőle határozati illeték jogszerűen nem követelhető. (Kb. 46 1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 43.) 306. — A kir. ítélőtábla olyan felmentő ítélete ellen benyújtott semmisségi panasz, amelyben a közvádló megnyugodott, illetékköteles. (Kb. 11.620/1938. P. sz. — M. K. LVII. évf. 50.) 307. — Az igénypert — éppúgy, mint a végrehajtás megszüntetési pert, vagy a perújítást is, — önálló pernek kell tekinteni, amelyre tehát az alapperben kapott illetékmentességet járó szegénységi jog nem terjed ki, az ilyen jogban részesített fél az ellene indított igényperben a bíróságtól a szegénységi jog megadását újból kérni köteles. (Kb. 6315/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 50.) 308. — Minthogy a Pp. (1911:1. tc.) a mulasztási ítélet ellen mind az igazolást, mind) a fellebbezést kizárja és mert a Pp. az ellenmondást nem sorolja a fellebbviteli eljárások közé, amelyekről a Pp. negyedik címének 476—562. §-ai rendelkeznek, azért az ellenmondást nem lehet fellebbezésnek tekinteni s így arra az 1914: XLIII. tc. 22. §-ának rendelkezését nem lehet alkalmazni. Az utóbb idézett §. csak a fellebbezési eljárásra mondja ki, hogy az illetéket a fellebbezés tárgyának értéke után kell leróni, míg az adott esetben az illeték a perérték alapján jár. (Kb. 5978 1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 44.) 309. — A választott bírósági ítélet hatálytalanítására irányuló kereset elutasításával az alperesnek értéket nem ítéltek meg s ígyxaz ítéleti illetékért való felelőssége az 1914: XXVIII. tc. 55. §-ának második bekezdése szerint nem állapítható meg. (Kb. 736 1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 44.) 310. — A védett birtoki minőség megállapítása és törlése iránti eljárást nem a Pp. szabályozza. A védettség törlése iránti eljárásban az ingatlan értékénél nagyobb értéket nem lehet számításba venni. (Kb. 3350/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 45.) 311. — Ha a bíróság a tanuk nagy számára tekintettel egy idéző végzésben két egymást követő napra tűzött ki tárgyalást, a kettős határnapon foganatosított bizonyításfelvétel egységes t t