Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 33. 1939-1940 (Budapest, 1941)

— Okirati illeték. 270+278. — 85 272. — Az ügyletnek harmadik személlyel szemben való hatálytalanságát megállapító ítélet az ügylet utáni illeték törlésének alapja nem lehet. Ilyen esetben ugyanis az ítélet alapjául szolgáló megtámadás nem teszi az ügyletet a szerződő felek között is érvénytelenné. (Kb. 12.308 1937. P. sz. — M. K. LVIT evf. 27—28.) 273. Pp. 616. §. — E §. első bekezdése szerint, ha a váltón alapuló meghagyásos eljárásban az alperes a követelés egy része ellen tesz kifogást, az egész meghagyás meg van támadva, amiből következik, hogy az alperes által adott ügyvédi meghatalmazás illetékének alapja a perértékül szolgáló egész követelés értéke és nem a kifogással megtámadott rész. (Kb. 4410 1938. P. sz. — M. K. LVII.) 274. — A kereskedelmi könyv illetékkötelezettségére közömbös, hogy a bejegyzések rendszertelenségénél és kezdetlegességénél fogva a könyv nemcsak bizonyításra, hanem a kereskedő saját tájékozódására is csak korlátolt mértékben alkalmas, vagy, hogy a könyvben üzleti események mellett más természetű bejegyzések is vannak; az is közömbös, hogy a könyv nagyobb terjedelmű, mint aminőnek használatbavétele az üzleti forgalomhoz mérten indokolt. (Kb. 1095/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 38.) 275. — Az üzleti könyv illetékkötelezettségére az a körülmén3r, hogy annak vezetése nem kötelező, illetőleg, hogy a könyvet olyan segéd' vezeti, aki üzletvezetőként bejelentve nincs, közömbös. (Kb. 12.398/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 39.) 276. — Az ügyvédi díjlevél akkor sem feltételesen illetékmentes, ha az kereskedő vagy iparos üzletéből folyó ügy vitelére adott megbízást és ennek díjazására kötött megállapodást foglal magában. (Kb. 7191/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 53.) 277. — Nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely a holtnaknyilvánítási eljárásban a határozati illetéknek az eljárás megindítása iránti kérvényen való lerovását rendelné el. (Kb. 2160/1936. P. és Kb: 10.787 1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 31—32.) 278. — A kereskedelmi törvény 262. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ingatlanok tekinteteben keletkezett szerződések kereskedelmi' ügyleteknek nem tekintetnek, csak az ingatlannak állagára, de nem kereskedelmi célból való bérbeadására vonatkozik. Ha tehát a bérbeadó cégnek alapszabályszerű üzleti körébe tartozik a tulajdonában lévő ingatlanok lakásainak bérbeadása, akkor a bérbeadásról levél formájában kiállított irat feltételesen illetékmentes. (Kb. 10.398 1937. P. sz. -r M. K. LVII. évf. 48.)