Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
04 Pénzügyi jog. rint a végrehajtás alól ki van véve. (Kb. 62.69/1936, P. sz. — M. K, LVI. évf. 42.) v 144. K. K. H. Ö. 55. §. — A kereskedő foglalkozásának gyakorlásához szükséges eszközöket a K. K. H. Ö. 55. §-a a végrehajtás alól nem veszi ki. (Kb. 8210/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 44.) 145. K. K. H. Ö. 55. §. — Az üzleti berendezés nem minősíthető a K. K, H. Ö. 55. §-ának 12. pontja alapján a foglalás alól kivont tárgynak, mert az nem a kisiparosnak szerszáma, eszköze vagy műszere, hanem kereskedői felszerelés, amely a végrehajtás alól nincs kivéve. Az a körülmény, hogy ezt a berendezést a panaszos az üzlet és a lakóhelyiség elválasztására használja, a végrehajtás alól mentességet szintén nem állapít meg, mert az üzleti berendezés ezáltal nem válik házi bútorrá. (Kb. 9573/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 48.) 146. K. K. H. Ö. 43. §. — Magánkövetelés miatt közadók módjára joghatályos végrehajtást kizárólag a K. K. H. Ö. 43. §-ában kijelölt "hatósági közegek teljesíthetnek. (1938. márc. 24. — 1996. E. H. — Kb. 2162/1938. P. sz. — Pod. 1938. évi 4. f. 87.) 147. K. K. H. Ö. 56. §. 1. p. — A K. K. H. Ö. 56. §-ának 1, pontja helyébe lépett 1929:XXIII. t.-c. 12. §-ában meghatározott adóköteles illetmények és ellátási díjak alatt az adómentes értékhatárt meghaladó illetményeket és ellátási díjakat kell érteni. Ehhez képest az adómentes értékhatárt túl nem haladó adómentes illetmények és ellátási díjak az 1. pont értelmében nem foglalhatók le. Kb. I. A jogegységi tanács döntése a bíróság állandó joggyakorlatának megfelelő azon a jogi megítélésen nyugszik, hogy a K. K. H. Ö. 56. §-ának 1., illetve az ennek helyébe lépett 1929. évi XXIII. t.-c. 12. §-ának 1. pontja, a felvetett kérdést, törvényi jogszabállyal kifejezetten rendezi. Ez a jogszabály csak az adóköteles illetmények és ellátási díjak lefoglalását engedi meg, a szolgálati viszonyból eredő adómentes illetmény tehát nem foglalható le. A törvényes jogszabály határozott rendelkezésének világos szövege mellett, ennek megállapítása után, további magyarázati szabály alkalmazására tehát szükség és ok nincs. Tí. Az előzővel ellentétes álláspont és a bíróság eddigi állandó joggyakorlatának helyességét támadó bírálat arra hivatkozik, hogy a felhívott törvényi jogszabály helyes értelmét a kapcsolatos, ugyanezen kérdést megelőzően szabályozó törvényi intézkedések világítják meg és ezekből az derül ki, hogy az adóköteles szó csak arra utal, hogy végrehajtás alá az általában adó alá eső illetmények eshetnek, amelyek általában kereseti adó tárgyai lehetnek, értékhatárra tekintet nélkül és más értelmű szövegezésre, a K. K. H. Ö.-t kibocsátó pénzügyminiszternek törvényes felhatalmazása is hiányzott.