Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Kereseti adó. 103. Jövedelem- és vagyonadó. 104—107, 71 tartozás, az elengedési kérelem előterjesztése és a bíróság ítéletének a végrehajtása között eltelt idő alatt teljesített befizetések következtében kielégítést nyert. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 321. számú jogegységi megállapodása. — Pod. 1939. évi 2. f. 32.) Jövedelem- és vagyonadó. 104. J. V. H. Ö. 1. §. 6. p. — E pontban példaképpen hivatkozott eset analógiájára nincsen helye annak, hogy a „tulajdonközösségben tartott, de a tulajdonjogi arány határozott megállapítása és az egyes tulajdonosok részére ezen az alapon juttatott rész-jövedelemnek az egyes résztulajdonosok rendelkezésére bocsátása mellett kezelt vagyontömb" egy gazdasági egységnek és ezen az alapon egyetlen külön, önálló vagyon- és jövedelemadóalanvnak minősíttessék. (Kb. 18.204/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 39.) 105. J. V. H. Ö. 9. §. 2. bek. — A vagyontárgyak adásvételéből származó nyereség a J. V. H. Ö. 9. §-ának (2) bekezdése szerint csak akkor tekinthető adóköteles jövedelemnek, ha a vagyontárgyaknak adásvétele nyerészkedés céljából történik. Következik ebből, hogy az eladásból származó veszteséget is csak akkor lehet levonásba hozni, ha az eladás üzletszerű és a veszteség üzleti (üzemi) veszteség és mint ilyen a 11. §. 4. pontja alapján levonandó tétel. A vagyontárgyaknak nem üzletszerű átruházásánál mutatkozó nyereség nem jövedelem-, hanem vagyonszaporulat és a veszteség vagyoncsökkenés, amely a vagyonadó alapjának a megállapításánál veendő figyelembe, tehát nem vehető figyelembe a jövedelemadó alapjánál is. (Kb. 4230/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 36.) 106. J. V. H. Ö. 11. §. — Az állami és a városi vagyonátruházási illetéket nem lehet a J. V. H. Ö. 11. §-a 1. pontjában felsorolt és szorosan a jövedelem megszerzésével, biztosításával és fenntartásával kapcsolatos kiadások közé sorozni, sem az üzemet terhelő illetéknek minősíteni, mert azzal nem kapcsolatos. A 12. §. (1) bekezdésének 3. pontja kizárólag az illetékegyenérték levonását rendeli el. De nem tartozik ez az illeték a 13. §-ban említett magánjogi címen alapuló terhek közé sem, mert az adásvételi szerződés csupán a szerződő felek közti viszonylatban szabályozza a vagyonátruházási illeték viselését, ámde az illetékfizetési kötelezettség nem a szerződésen, hanem jogszabályon alapszik. (Kb. 21.523/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 39.) 107. J. V. H. Ö. 11. §. — Két személy közös tulajdonát alkotó két bérháznak gondnok által való kezelése indokolt, mert az egyik tulajdonos külföldön lakik. Ennek igazolt költségét a