Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

56 Pénzügyi jog. Kb. A házadó az ingatlant terhelő tárgyi adó. Alapja az ingatlan hozadéka, amely vagy tényleges bérjövedelem alakjában/ vagy az ingatlan használatának értékében mutatkozik. Ehhez képest a házadó jogossága elválaszthatatlanul kapcsolatos az ingatlan hozadékával. A házadó jogossága addig tart, míg hozadék van. Ha a hozadék időlegesen szünetel, vagy véglegesen megszűnik, akkor annak megfelelően szünetel, illetve megszűnik a házadó követelésének jogossága a kincstárra nézve és a házadó fizetésének kötelezettsége a házbirtokosra nézve. Kivételes eset az, ha a házbirtokos a használható karban levő épületet saját akaratából nem használja és bérbeadás útján sem hasznosítja. Ebben az esetben nem igényelheti a házadó törlését. A házadónak a hozadékkal való kapcsolatán alapszik a H. H. ö. 22. §-ának (1) bekezdés 4. pontja. Ennek alapján a rendszerint bérbeadás útján hasznosított épület (épületrész) megüresedése esetén adótörlésnek van helye. Törölni kell az üresedés tartama alatt elvesztett bér után járó adót. A törvény az adótörlést két feltételhez köti, ú. m. 1. az épület (épületrész) rendszerint bérbeadás útján hasznosíttassék; 2. az ilyen módon hasznosított épület (épületrész) megüresedjék és egy ideig használatlanul maradjon. Már most azt kell vizsgálni, hogy a szóban levő munkáslakásokra nézve megvan-e a két feltétel? Első kérdés, hogy lehet-e bérbeadás útján hasznosított lakásnak tekinteni a munkáslakást. A bérbeadás leggyakoribb alakja az, hogy a házbirtokos az épületet (épületrész) készpénzben megállapított bér fizetése ellenében másnak használatra átengedi. Ebben az esetben a házbirtokos és az épület (épületrész) használója között kétoldalú — jogot és kötelezettséget megállapító — bérleti viszony keletkezik. A bérbeadó köteles a bérleményt használható állapotban átengedni és joga van a kikötött bér pontos fizetését követelni, a bérlő köteles a kikötött bért pontosan fizetni, de joga van a bérlemény háborítatlan használhatását követelni. Ámde bérleti jogviszony nemcsak akkor keletkezik, ha a szerződő felek az épület (épületrész) használatának ellenértékét pénzben állapítják meg, hanem az ellenérték más gazdasági javakban is megállapítható, pl.: gazdasági termények, vagy múnka szolgáltatásában. A munkaadó és a munkás között szolgálati viszony van, amelyet kétoldalú szolgálati szerződés szabályoz. A munkás köteles elvégezni a szolgálati szerződésben vállalt munkát és annak fejében követelheti a munkaadótól a pénzben vagy más gazdasági javakban kikötött munkabér kiszolgáltatását. A munkaadó követelheti a munkástól a vállalt munka pontos elvégzését, de köteles pontosan kiszolgáltatni az elvégzett munka ellenértékét, a kikötött munkabért. Nem kétséges az, hogy a munkaadó által munkásának átengedett lakás használata a munkabér része. A munkáslakás használatának ellenértéke benne van a munkás által a munkaadó részére végzett munkában. A munkaadó munkában kapja meg a munkáslakás használatának az ellen-