Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Közigazgatási bíróság eljárása. 59-. Földadó. 60. 4 7 Eszerint a törvény a földadó alá tartozás általános kellékéül a gazdasági célra való alkalmasságot, használhatóságot állapítja meg. A 2. §. ezen túlmenően részletes felsorolással a területek különleges rendeltetésén alapuló további kivételeket állapít meg a földadó alá tartozás tekintetében. E kivételek egy részének állandó adómentesség jellege van, mert gazdaságilag használható, sőt gazdasági célra használt területekről szólnak. A 12. §. mívelési ágak szerint határozza meg a földadó alá tartozó területeket, ú. m. szántóföld, kert, rét (kaszáló), szőlő, legelő, erdő és nádas. A 13. §. kimondja, hogy a nem gazdasági célra használt, úgyszintén az emberi beavatkozással gazdaságilag használhatatlanná tett, de a 2. §-ban felsorolt kivételek közé nem tartozó területet a földadó szempontjából abba a mívelési ágba kell sorolni, melybe az az átalakítás előtt tartozott, vagy ha ez meg nem állapítható, akkor a közvetlen szomszédos területek mívelési ágába kell sorolni. Az ehhez a §-hoz fűzött utasítás (1) bekezdése közelebbről ismerteti a szóbanlevő területeket. Ezek között megemlíti a kő-, kavics-, mész-, gipsz-, agyag- és homokbányákat. A felsorolt bányák kiaknázása megsemmisíti a bányaterület felső rétegét, amely lehetett termő, vagy terméketlen is. A 22. §. szerint a földadó alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Ezt a jövedelmet mívelési ágak és minőségi osztályok szerint tíz gazdasági even át megfigyelt eredmények átlagának megfelelően állapították meg. Végül a 37. §. tételes felsorolással meghatározza azokat az elemi csapásokat, amelyek által a földbirtok termésében okozott károk fejében aránylagos földadóelengedésnek van helye. Mindezekből a jogszabályokból kétségtelenül megállapítható, hogy a földadó kizárólag azt a jövedelmet érinti, amelyet a földbirtokos a föld termő felületének — a humusnak — őstermelő gazdasági célra való használása útján elér vagy elérhetne. De a föld belsejében levő anyagok kiszedése és értékesítése útján elért jövedelmet nem érinti a földadó, mert az adóalapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelem megállapításakor egyáltalán nem vizsgálják és nem veszik figyelembe a terület belsejében levő anyagokat és azok kiaknázása útján elérhető jövedelmet. Egyszóval a területnek bányászati célokra való használhatósága vagy tényleges hasznosítása semmi befolyással sincs a kataszteri tiszta jövedelemre és a földadó összegére. Ugyanez az adójogi helyzet akkor is, ha a földbirtokos nem önkezelés, hanem bérbeadás útján hasznosítja ingatlanát. A kizárólag őstermelés céljára történő bérbeadás útján elért jövedelmet érinti a földadó, de a területnek nem őstermelés céljára, hanem bányászati célra, tehát a föld belsejében levő anyagok kiaknázása céljára történő bérbeadás útján elért jövedelmet nem érinti a földadó. A K. H. ö. 4. §-ának 1. pontja szerint a földadó alanyainál a mező-és erdőgazdasági termelés, szőlő- és kertmívelés, továbbá az ezekkel kapcsolatos mellék-iparágak jövedelmei nem tartoznak kereseti adó alá azért, mert ezeket a jövedelmeket földadó terheli. Ellenben a K. H. ö. 2. §-ának 1. pontja alapján a bányászatból, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva- és