Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Kereskedelmi ügyfelek. — 872. 587 I. (... Mint a fejben I. a....). A felperes a szerződéstől való elállásról csak az 1936. évi augusztus hó 7-én kelt F/2, alatti levélben értesítette az alperest. Azt pedig nem is állította, hogy az alperesnek utólagos teljesítésre határidőt engedett volna, noha ezt az ügylet természete ki nem zárta. Az alperesnek 1936. évi augusztus hó 10-én kelt F/3, alatti levelét, amelyben az augusztus 1-én esedékessé vált 400 pengő szabadalomhasználati díjból 200 pengőnek azonnal, további 2UU pengőnek pedig az első kedvező szabadalmi ítélet jogerőre emelkedése után fizetését ígéri, utólagos teljesítési határidő kérésének kellett tekinteni, amely kérelem, tekintettel az addig lefolytatott szabadalmi pereknek nem vitásan kedvezőtlen eredményére, indokolt is volt. (... Mint a fejben II. a....). Nem lehet azonban ilyen megtagadásnak tekinteni az Fb/1/4. alatt csatolt, 1936. évi június hó 6-án kelt alperesi levelet, mert ebben az alperes csak azt a követelést utasította vissza, hogy a szabadalombitorlási perek költségeire 1000 pengőt előlegezzen és utalt arra. hogy költség előlegezésről legfeljebb a még nem esedékes 400 pengő használati díj erejéig lehetne szó, de a felperest szerződésszegésére tekintettet ez sem illeti. Ezt a nyilatkozatot pedig, minthogy azt az alperes még a követelés esedékessége előtt tette, amikor emiatt a felperes a szerződéstől el nem állott, és minthogy az alperes ettől az álláspontjától az F/3, alatti levelében el is tért, nem lehetett a teljesítés határozott megtagadásának tekinteni. Ezért az 1936. augusztus 1-én esedékes utolsó 400 pengő szabadalomhasználati díjnak ezen a napon meg nem fizetése nem szolgálhatott jogos okul a szerződéstől való elállásra. II. Az irányadó tényállás szerint az alperes a „T." védjegyű alsónadrágok kelendősége érdekében az 1935. évben költséges propagandát fejtett ki. A felperes nem panaszolta, hogy az alperes 1936. ősze előtt a propaganda kifejtését elmulasztotta volna, hanem csak azt állította, hogy az alperes a propagandát az 1936. év őszén szüntette be. Ez azonban olyan időben történt, amikor a felperes a szerződéstől már elállott és az elállás jogosságának kimondása iránt pert indított. A Kt. 335. §-a értelmében a felperes a kétoldalú szerződés teljesítését csak akkor követelhette volna, ha maga is teljesített vagy a teljesítésre kész lett volna. De különben is az alperes részéről indokolt volt, hogy megszüntette a propagandát olyan árucikk érdekében, amelyre nézve a szabadalom tulajdonosa az ő szabadalomhasználati jogát kétségbe vonta. III. A tanú vallomásából a fellebbezési bíróság' az iratok tartalmának megfelelően nem látta bizonyítottnak azt, hogy az alperes a B. cégen kívül másnak is adott volna gyártási engedélyt. Az irányadó tényállás szerint a B. cégnek is sürgősen rendelt néhány darab gyártására adott engedélyt, amiből a felperesnek nem vitásan három pengő kára származott. Ez a tény a jelen perben azért nem szolgálhat a szerződéstől elállásra jogos okul. mert egyrészt a jóhiszeműséggel ellenkeznék, hogy ily csekély összeg miatt égy évekre szóló szerződéstől el lehessen állni, másrészt maga a felperes...