Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Egyéb ügyek. 55—58. 45 élést tapasztalná, a sajtótermék terjesztését akadályozza meg, a felelős személyek ellen a kihágási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedjék, egyben pedig az előfordult esetekről hozzám tegyen jelentést. (13.356/ 1939. Kig. sz. Pest vm. alispánja. — M. K. LVII. évf. 15.) 57. A vasútra feladáskor a vámengedélyes területén elvámolt árú az ugyanazon vámengedélyes területén vasútról leadáskor újból meg nem vámolható. (1938- szept. 6. — 1650. E- H. — Kb. 3439/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 2. f. 53 ) 58. Külföldi állampolgárnók tervezett házasságkötése. Bm. Tudomásomra jutott, hogy egyes külföldi állampolgárnók, különösen olyanok, akiknek az ország területén tartózodása állambiztonsági (kémkedés, izgatás) vagy gazdasági (valuta- és vámügyi visszaélések) szempontokból nem kívánatos, vagy akiknek helyzete egyes külföldi államokban súlyosabbá vált, sőt olyanok is, akiknek az ország területén tartózkodásra rendőrhatóságilag kitűzött határideje lejárt, vagy akik éppen az ország területéről kiutasíttattak, a házasság intézményét visszaélésre használják fel olymódon, hogy komoly erkölcsi tartalmú házassági szándék nélkül, pusztán színleges házasságot kötnek magyar állampolgár-férfival abból a célból, hogy a házasságkötéssel magyar állampolgárságot szerezzenek és így lehetségessé tegyék az ország területére való beköltözésüket, vagy az ország területén való megmaradásukat. Az ilyen visszaéléseknek az elkövetése olymódon történhetik meg, hogy egyes anyakönyvvezetők nem magyar állampolgár házasságkötésénél az igazságügyminiszter úr utasításának kikérése nélkül közreműködnek olyan esetekben, ha azt, hogy a házasulóknak állampolgársága meg nem állapítható (1894 : XXXI. t.-c. 119. §.) maga az anyakönyvvezető a saját — olykor helytelen — felfogása szerint bírálja el, vagy pedig olyan esetekben, ha a nem magyar állampolgár házasuló az 1894 : XXXI. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdése értelmében kimutatja, hogy kötendő házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik. Kétségtelen, hogy az ilyen visszaélések egyrészt a házasság intézményének diszkreditálására, másrészt pedig az állampolgársági jogi szabályok kijátszására szolgálnak. A házasság sarkalatos intézményével űzött visszaélések és az állampolgársági jogszabályok kijátszása pedig oly mértékben sérti a közérdeket, hogy ezeket a jövőben feltétlenül meg kell akadályozni. Felhívom tehát Alispán úrat, utasítsa a hatósága területén működő állami anyakönyvvezetőket, hogy minden olyan esetben, ha Magyarországon olyan felek akarnának házasságot kötni, akik közül legalább az egyik nem magyar állampolgár, vagy legalább az egyiknek állampolgársága meg nem állapítható, az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt hívja fel a házasuló feleket arra, hogy csatolva a házasságkötéshez szükséges irataikat, a m. kir. igazságügyminiszter úr elé terjesztett beadványukban kérjék a nevezett miniszter úrnak a döntését, még akkor is, ha a nem magyar