Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

574 Kereskedelmi törvény. 860. Kt. 163. §. — Részvény elzálogosítása. — A részvé­nyek elzálogosításának ténye a részvényest tulajdonosi jogállá­sától és ebből folyó részvénvesi jogaitól meg nem foszthatja. (K. 1938. dec. 20. — 5255/1938.) A határozat egyes részeit a Kt. 164. és 183. §-ai alatt közöljük. 861. Kt. 164. §. — Részvényokirat hiánya. — I. Mindaddig, amíg a végleges részvényokirat a részvényesnek kiadva nincs, ezt az okiratot az ideiglenes részvényutalvány helyettesíti. — II. Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaságnak részvény okiratai nincsenek, a tagsági minőséget és az azon alapuló jogok gyakorlatát ki nem zárja, mert a részvénytársasági tagsági jogo­sultságnak az erről szóló értékpapírnak — a részvényokiratnak — kiállítása nem feltétele; ilyen papír kiállítása törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában nem is kötelező, a tagság minden esetre más módon is bizonyítható, (K. 1938. dec. 2U. — Pk. IV. 5255/1938.) Határozat egyes részeit a Kt. 163. és 183. §-ai alatt közöljük. 862. Kt. 177. §. — Részvényes indítványtételi joga. — In­dítvány napirendre tűzése. — LA részvényeseket az a jog, hogy a közgyűlésen leendő tárgyalás céljára indítványokat tehessenek, épúgy megilleti, mint a közgyűlésen való megjelenés joga. Az indítványtétel jogát az alapszabályok bizonyos alakiságokhoz, feltételekhez köthetik ugyan, az ilyen megszorítások azonban nem terjedhetnek annyira, hogy azok az indítványtételi jog gyakor­lását már illuzóriussá tegyék. — II. Abból, hogy a részvénytár­saság alapszabályai az indítványtétel jogáról egyáltalán nem in­tézkednek, nem az következik, hogy a részvényest az ilyen jog meg sem illetné, ellenkezőleg az, hogy a részvényes evvel a tör­vényadta jogával minden különös megszorítás nélkül élhet. — III. Ha a közgyűlés egybehívására jogosított közeg a"kellő idő­ben beadott és ezért közzétehetett indítványt a meghívó tárgy­sorozatába fel nem veszi, vagy annak teljesítését egyenesen meg­tagadja, ez a körülmény nem szolgálhat általában az összes köz­gyűlési határozatok megsemmisítésének okául, mert nincsen szó a közgyűlés összehívására vonatkozó olyan alaki szabálysértés­ről, amelyhez ilyen következmény fűződhetnék, az indítványnak a tárgysorozatba fel nem vétele csak akkor vezethet a közgyűlés határozatainak anyagi sérelem miatti megsemmisítésére, ha a benyújtott, de napirendre nem tűzött indítvány olyan természetű volt, amely a közgyűlésen hozott határozatokra kihatással, be­folyással lehetett volna. K. (. .. mint a fejben I. a ) (... mint a fejben II. a ) Ámde (. . . mint a fejben III. a )

Next

/
Thumbnails
Contents