Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

530 Kötelmi jog. — öröklési jog. az 1874. évi XVIH, t.-c. 9. §-ának az általános magánjogi elévülésnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezését a m. kir. Kúria 52. sz. polgári jogegységi döntvénye szerint nem lehet alkalmazni az olyan kártérítési követelésre, amely nem a veszélyes üzem fenntartójának pusztán ebből a minőségéből folyó tárgyi felelősségére, hanem annak vagy megbízottainak vétkes magatartására, vagy a követelésnek az általános magánjogban szabályozott más címére van alapítva, a fellebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatása mellett az alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani, még pedig a kármegosztás mellőzésével, a felperesnek a balesetből származó teljes kára tekintetében. (1939. márc. 22. — P. I. 507/1939.) Alaptalan gazdagodás. 817. Mt. 1754. §. — Szolgálati illetmény kiegészítéseként adott jutalom visszakövetelése tartozatlan fizetés címén. — A szolgálati illetmény kiegészítésére jutalmazásul és életfenntartás, tehát felélés céljából adott s az alkalmazott részéről jóhiszeműen felvett összeg, mint tartozatlan fizetés évek múlva nem követelhető vissza. ( K. 1938. jún. 2. — P. II. 1676/1938.) 818. Mt. 1756. §. — Házasságon kívüli viszony fenntartása érdekében adott juttatás visszakövetelése. — I. A társadalmi felfogás a házasságon kívüli szerelmi viszonyt minden esetben, de különösen házasságon élő férfivel szemben erkölcstelennek tartja. Ezt a társadalmi felfogást juttatja kifejezésre az állandó bírói gyakorlat, amely az ily viszonyt mindenkor erkölcstelennek minősítette. — II. Az ily viszony fenntartása-érdekében létesült jogügylet, mint a jóerkölcsökbe ütköző, semmis és arra jogot alapítani nem lehet. — III. Olyan jogszabály, mintha ez a jogi elv csak a szokásos alkalmi ajándékokra vonatkoznék, — nincs. — IV. Kölcsön esetében a szerelmi viszony a visszakövetelési jogot természetesén ki nem zárja. K. Az a kérdés, vájjon a felperes és az alperes között valójában szerelmi viszony volt-e vagy sem, e perben nem ügydöntő ténykérdés, ezért e részben ténymegállapításra szükség nincs. A kereseti jog érvényesítése szempontjából ugyanis a jogot érvényesítő félnek, tehát a felperesnek előadását valóságra való tekintet nélkül kiinduló pontul kell elfogadni akkor, ha annak jogmegszüntető jelentősége van. Már pedig a jelen esetben a felperes saját előadása szerint szerelmi viszonyt folytatott az alperessel és a perben visszakövetelt ingókat a szerelmi viszony alatt és arra való tekintettel juttatta az alperesnek. A társadalmi felfogás az ily viszonyt minden esetben, de különösen házasságban élő férfivel szemben erkölcstelennek tartja. Ezt a társadalmi felfogást juttatja kifejezésre az állandó bírói gyakorlat, amely az ily viszonyt mindenkor erkölcstelennek minősítette. Helyes tehát a fellebbezési