Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
522 Kötelmi jog. zése körül a sérültet hiba nem terhelte, ennélfogva a balesetből származó kár megosztásánál sem lehet helye, a kir. Kúria jogegységi tanácsának 70. számú polgári döntvényében foglalt jogszabály alkalmazásának mellőzésével tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. A kir. Kúria fenti megállapítása folytán az a támadás, hogy a fellebbezési bíróság a korábbi perben kihallgatott tanúk vallomását a kármegosztás elvének alkalmazhatása érdekében nem mérlegelte, tárgytalanná vált, az a támadás viszont, hogy a fellebbezési bíróság a sérült saját hibája bizonyítására kért tanúk kihallgatását mellőzte, nem alapos, mert a bizonyítás mellőzését a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelő módon megindokolta, és az indokolásában sem iratellenesség, sem nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetés nem észlelhető. (... mint a fejben II. a....) Minthogy pedig az 1927. évi XXI. t.-c. 201. §-a értelmében a baleset miatt kártalanításra kötelezett személytől az Országos Társadalombiztosító Intézet a sérült részére kiszolgáltatott segélyeket időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ennélfogva megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy az alperes a kir. Kincstár által a sérült részére a 60-ik életévének betöltését követő időre folyósított és a baleseti kártalanítást helyettesítő nyugdíjat is megtéríteni köteles. Ezzel szemben nem helytálló az alperesnek az az ellenvetése, hogy az 1912. évi LXV. t.-c. 31. §-a értelmében a sérült a 60-ik életéve betöltésével már teljes nyugdíjra jogosult volt, ettől az időponttól (1935 március végétől) kezdve tehát a nyugdíjfizetés iránti kötelezettség a felperest máinem a baleset folytán, hanem a felhívott törvényhely alapján baleset nélkül is kötelezte, ennélfogva azt, mint önbiztosító az alperesre át nem háríthatja, mert az alperes a tárgyi felelősség alapján a sérültnek a balesetből származó minden kárát megtéríteni tartozik és abból, hogy a sérült és a felperes közt fennálló közjogi viszony alapján a felperest a sérülttel szemben milyen kötelezettségek terhelik, jogokat nem származtathat. A fellebbezési bíróságnak ebben a részében meg nem támadott megállapítása szerint a balesetből a sérültre hárult károsodás összege havi 283 pengő 80 fillért tesz ki. Minthogy a fellebbezési bíróság ennél nagyobb összegű kár megfizetésére a korábbi perben hozott ítélet alapján közvetlenül a sérültnek fizetendő kártalanítási összeg hozzáadásával sem kötelezte az alperest, ennélfogva a fellebbezési bíróságnak a marasztalási összegre vonatkozó döntése sem sért anyagi jogszabályt. (1938. nov. 3. — P. I. 3879/1938.) 812. Mt. 1741. §., 1874: VIII. t.-c. 9. §., Pp. 130. §. — Tárgyi felelősségre alapított igény érvényesítése kiskorú sérült keresőképes korának elérése előtt. — L Az 1874: XVIII. t.-c. 9. §-a szerint a kártérítési követelések sérüléseknél a baleset bekövetkeztétől számítandó három év alatt évülnek el. — H. A felhívott törvény 9. §-ában a kereset indítására megszabott idő kezdőpontja a
