Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
Felelősség vétlenül okozott kárért. — 807. 513 megállapított és ebben a részében meg nem támadott, tehát a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes vendéglői üzletéhez tartozó pincében mindig rendelkezésre állott kötél, csiga és dorong, amelyeknek a segítségével a hordókat a pincébe le lehetett ereszteni. Abban a kérdésben azonban nem állapított meg tényállást a fellebbezési bíróság, hogy a csigát és a dorongot az adott esetben, — amikor a felperes balesete történt — használták-e vagy ha nem. a körülményekre tekintettel azokat használni kellett volna-e és ebben az esetben a használatuk kinek a hibájából maradt el. A kótél használata tekintetében a megtámadott ítélet azt állapította meg, hogy amikor a hordót már a pinceajtóhoz gurították, ott a III. rendű alperes és a felperes az első lépcsőfokon állva az egyik kötelet ráhelyezték a hordóra, a másik kötél pedig még lent volt a földön, amikor a III. rendű alperes kijött a pinceajtó elé. a felperes pedig a földön fekvő kötelet fel akarta venni, de eközben elcsúszott és ennek következtében a balesete az ítéletben tüzetesen ismertetett módon bekövetkezett. Ha ez a tényállás — amelyet a felperes á felülvizsgálati kérelmében, mint iratelleneset, megtámadott — a valóságnak meg is felel, akkor is elbírálást igényel az a kérdés, nem volt-e gondatlanság a munkában résztvevők részéről, tehát a II. és III. rendű alperes részéről is az, hogy a hordót a pinceajtóhoz, a lejárat közvetlen közelébe gurították, még mielőtt a köteleket ráhelyezték volna és a köteleknek a hordóra helyezését akkor kezdték el, amikor a felperes a pinceajtóban levő hordó előtt, a legfelső lépcsőfokon állott, rígy hogy a hordónak bármilyen okból való megmozdulása öt nyomban az elütés veszélyének tehette ki. Ezt a kérdést —• ugyanúgy, mint azt is, hogy a kötélen kívül a csiga és dorong használata is szükséges lett volna-e, — szükség esetében helyszíni szemle tartásával és szakértő meghallgatásával kell elbírálni. Ha az állapíttatnék meg, hogy a felperes maga hibás volt a balesete előidézésében, de az ő gondatlansága nem volt a balesetnek egyedüli oka, hanem csak közrehatott annak az előidézésében a II. és III. rendű alperesek, vagy legalább ezek egyikének a gondatlansága mellett, akkor az általános szabályok szerint a felek vétkességének a fokára és arra figyelemmel kell elbírálni a kártérítési felelősség kérdését, hogy a baleset előidézésében milyen mértékben hatott közre az egyik és milyen mértékben a, másik félnek a gondatlan magatartása. Ha megállapíttatnék, hogy a II. és III. rendű alperesnek vagy ezek egyikének vétkes magatartása a baleset előidézésében számottevő mértékben közrehatott, akkor meg kell állapítani azt is, hogy forognak-e fenn olyan körülmények, amelyeknek a tekintetbe vételével az T. rendű alperesnek, mint megbízónak a kártérítési kötelezettsége a megbízottai által megbízásuk körében a felperesnek, mint harmadik személynek jogellenesen és vétkesen okozott károkért a m. kir. Kúria 84. sz. polgári teljesülési döntvénye értelmében megállapítható. Ha az állapíttatnék meg. hogy a balesetet sem magának a felperesnek, sem a IT. és TIT. rendű alpereseknek vagy ezek egyikériek vétkes magaDöntvénytár: 1939. QQ