Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Közkórházi ápolási ügyek. 43—45, 37 .a tagsága nyugbérezése folytán, annak időpontjában épp azért szűnt meg, mert mint nyugbéres már nem biztosításra köteles egyén. Helyesen határoztak tehát a hatóságok, amikor a panaszlott vállalati pénztárt a vitás ápolási költség megfizetésének kötelezettsége alól felmentették, s ezért a panasznak helyet adni nem lehetett. (1937. ápr. 20. — 1611. E. H. — 8426/1933. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 67.) 45. 1936 : IX. t.-c. 22. §• 2. bek. — A m. kir. tiszti főorvos (tiszti orvos, székesfővárosi tiszti főorvos, tiszti orvos) által fertőző és ragályos betegnek kórházba utalása iránt tett intézkedés abban az esetben is a 6000/1931. M. E- számú rendelet 5. §. (1) bekezdése b) pontjában, valamint az 1300/1932. N. M- M. eln. számú rendelet 16. §. (4) bekezdése 3. pontjában említett hatósági intézkedésnek minősítendő, ha ez az intézkedés nem kifejezetten az 1936 : IX. t.-c- 22. §-ának (2) bekezdésére utalással, veszélyes járvány fellépésének vagy terjedésének megakadályozása céljából, sürgős szükség és közvetlen veszély esetére hivatkozással történt. Kb. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kórházi átalány vagy költséghozzájárulás terhére kell a közkórházi ápolásban részesíteni a ragadós és fertőző betegség miatt hatósági rendelkezés alapján közkórházban ápoltakat. Az 1300/1932. N. M, M. eln. számú rendelet 16. §-a (4) bekezdésének 3. pontja akkép értelmezi a „hatósági rendelkezés" kifejezést, hogy az a beteg tartózkodási 'helye szerint illetékes elsőfokú egészségügyi hatóság rendelkezése. Ez az értelmező rendeletpont — nem vitásan — megfelel a 6000/1931. M. E. számú rendelet célzatának. Kétségtelen, hogy ezeknek a hatósági személyeknek vagy törvényes helyettesüknek rendelkezését érti mind a két rendelet. * A tiszti orvos (m. kir. tiszti főorvos és orvos, székesfővárosi tiszti főorvos és orvos) az 1936 : IX. t.-c. 2. §-ának (2) bekezdése szerint nem hatóság, hanem hatósági szakközeg. Ámde ugyanez a törvény a tiszti orvosokra a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt intézkedések, rendelkezések jogát ruházza át „veszélyes járvány fellépésének vagy terjedésének megakadályozása céljából, sürgős szükség és közvetlen veszély esetében". (Id. t.-c. 22. §. (2) bekezdés.) Amikor tehát a tiszti orvos valamely fertőző és ragályos beteget, mivel egyéni és lakásviszonyai olyanok, hogy otthon el nem különíthető, a kórházba beszállíttat, akkor ez a tiszti orvosi rendelkezés nyilvánvalóan a járvány fellépésének, vagy terjedésének megakadályozása (preventio) céljából történik. (Amelyik fertőző és ragályos betegség nem „járvánnyá" fejlődhető betegség — pl. a veszettség, illetve veszett állat marása — azt ia 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §. (1) bekezdés b) pontja alá eső