Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. 22—24. 17 biztosítanak a többi közt az itten tárgyalt ügyben is, mert a fentiek szerint a szóbanlevő alispáni határozattal szemben a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. alkotásának idejében sem lett volna helye panasz­nak e bírósághoz. Minthogy tehát e bíróság hatáskörében az illetőségi vitás ügyek terén az 1896: XXVI. t.-c. megalkotása óta változás nem történt és minthogy e törvény 24. §-ának 1. pontja a bíróság előtti eljárást a község és egyesek között, valamint ugyanazon járás községei között felmerült illetőségi vitás ügyben csak arra az esetre biztosította, ha a hozott főszolgabírói és alis­páni határozatok egybehangzóak voltak és azok az illetőséget az egész járás területére megtagadták, mert csak ilyen határozatok voltak felleb­bezhetek ahhoz a hatósághoz — a közigazgatási bizottsághoz — amelynek határozata ellen és után nyilt meg a panaszjog: azt kell megállapítani, hogy a most szóban lévő illetőségi vitás ügyben e bíróság előtt eljárásnak helye nincs. Ezért a most tárgyalt panaszt, mint meg nem engedettet, a bíróság­nak érdemi elbírálás nélkül vissza kellett utasítania. (1937. okt. 27. — 1615. E. H. — 8028/1936. K. sz. — Kod. 1938. évi 3. f. 70.) 23. 1886: XXII. t.-c. 39. §. — A községi választói névjegy­zék összeállítása és közszemlére tétele körüli szabálytalanságok az 1886 : XXII. t.-c. 39. §-ának utolsó bekezdése értelmében vég­érvényessé vált névjegyzék alapján megtartott képviselőtestületi tagválasztással kapcsolatban utólag már fel nem hozhatók és fi­gvelembe nem vehetők. (1938. jan. 11. — 1625. E. H. — Kb. 5984/1937. K. sz. — Kod. 1938. évi 4. f. 100.) 24. 1929: XXX. t.-c. 41. §. 1. bek., 42. §. 1. bek. — A nyug­díjas állami alkalmazottak községi választójoga és választható­sága szempontjából a község területén kifizetésre kerülő ellátásuk után tőlük levont „alkalmazottak kereseti adója" is számításba veendő. Kb. A panasz a vármegye törvényhatósági kisgyülésének a fejezet­ben megjelölt az ellen a határozata ellen irányul, amellyel a törvényható­sági kisgyűlés a panaszosnak B. megyei város képviselőtestületében vá­lasztás útján nyert tagságát megsemmisítette és az így megüresedett tag­ságra póttag behívását rendelte el abból az okból, hogy a panaszos B. megyei város javára nem adózott s így megválasztása idején sem aktív, sem passzív választójoggal nem bírt. A panaszos panasziratában azzal érvelt, hogy mint nyugdíjas köz­alkalmazott az alkalmazottak kereseti adója révén választójoggal bírt és így választható is volt. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1929 : XXX. t.-c. 41. §-ának (1) és 42. §-ának (1) bekezdése értel­mében a községi választójognak és a választhatóságnak egyaránt előfelté­tele egyebek között a község területén való adózás. Döntvénytár: 1939. 2

Next

/
Thumbnails
Contents