Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

154 Hatásköri Bíróság határozatai. Hb. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876. évi XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról alkotott 1907. évi XLV. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilván­való, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jog­viszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztar­tásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos tennivalók tel­jesítéséből áll. Annak a szolgálata, aki munkadójának üzlete érdekében és részére teljesített szolgálatot, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül \égzett munka, a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem minősít­hető. Következőleg azt, sem házi (belső), sem gazdasági (külső) cselédnek tekinteni nem lehet és így a szolgálati jogviszonya alapján érvényesített igénye sem minősíthető cselédbérnek. (1939. ápr. 24. — 1939. Hb. 7.) 383. 1876: XIII. t.-c. 3. §., 1907: XLV. t.-c. — A gépészek, még ha gazdaságban vannak is alkalmazva, az 1876. évi XIII. t.-c. 3. §-ának az 1907. évi XLV. t.-c. által hatályában nem érintett a) pontja értelmében gazdasági cselédeknek nem minősíthetők. A gazdaságban állandóan alkalmazott pusztán gépkezelők ellenben, mint a gépésznél kisebb képesítéssel rendelkező egyének, valamint a gazdaságban alkalmazott kovácsmesterek gazdasági cselédek. Hb. Gépésznek — a honoracior osztályhoz tartozó gépészmérnököktől eltekintve — csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte a felsőipariskola gé­pészi osztályát, vagy aki géplakatostanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mindezek ugyanis ellentétben a gépfűtőkkel és gépkezelőkkel, a gépeket nemcsak szakszerűen kezelni, hanem azokat karbantartani, szakszerűen szétszedni, összerakni és meg­javítani is tudják és tanulják. (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45.. 1934. Hb. 49., 1935. Hb. 20., 51., 1937. Hb. 70.) A fentiekre tekintettel a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a gőzmozdonyok (lokomobilok) és a robbanó motorok kezelésére képesítő bizonyítvány megszerzése nem üti meg azt a mértéket, amelyet a végzett gépész képesítése jelent, (1929. Hb. 52., 1934. Hb. 49.) Munkakörök halmazata esetén — amint ezt a Hatásköri Bíróság más ügyekben hozott határozataiban többször kimondotta — a szolgálat jogi minősítése szempontjából a dolog természete szerint az a munkakör az irányadó, amelyik nagyobb képesítést tételez fel. (1939. évi febr, 13. — 1938. Hb. 71.) 384. 1876: XIII. t.-c. 3. §. a) pont. — A betegápolásra alkal­mazott okleveles ápolónő nem tekinthető házi cselédnek. Ennél­fogva a nevezett követelésének elbírálására, a magánjogi követe­lések hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános

Next

/
Thumbnails
Contents