Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Egyéb illetékek. 334—335, Közigazgatási Bíróság hatás 143 köre és eljárása adó- és illetékügyekben. 336—345. 340. 2030/1932. M. E. sz. r. — E rendeletben megállapított 20 % -os rendkívüli illetékpótlék a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett illetéktárggyal kapcsolatban akkor is követelhető, ha az illeték-kivetésre köteles felek az illetékkiszabás végett való bejelentést, habár arra kötelesek voltak, nem tették meg, és az államkincstár az illetéktárgyról a rendelet hatálybalépésénél későbbi időpontban a bejelentési határidő eltelte után hivatalos leletből vagy feljelentésből szerzett tudomást. (Közig. Bíróság pénzügyi osztályának 310. sz. jogegységi megállapodása. — 1988. évi jún. hó. — Pod. 1938. évi 2. f. 53.) 341. Az árverési vétel alakjában létrejött vételi jogüg> létnek illetékkiszabás céljára történő bejelentését sem az árverési hirdetménynek, sem a sorrendi végzésnek, sem az átruházásra vonatkozó telekkönyvi végzésnek az adóhivatalhoz megküldése nem pótolja, mert magát a jogügyletet kell bejelenteni. (Kb. 11.243/ 1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 1.) 342. Az a körülmény, hogy a bélyeg hátlapján idegen papíranyag és idegen ragasztóanyag van, egymagában még nem állapítja meg a jövedéki kihágás tényálladékát: a bélyegjegy ismételt használatát, mert idegen papíranyagnak tapadása üy felhasználás nélkül is bekövetkezhetik. (Kb. 9762/1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 9.) 343. Az ügyvéd könyveivel is bizonyíthatja, hogy a neki megítélt követelésből annyit sem kapott, amennyi a költségek levonása után az illetéket fedezi. (Kb. 11.235/1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 18.) 344. Ha az alapiiletéknek a pénzügyigazgatóság által elrendelt törlése után az nyerne megállapítást, hogy az illeték törlésére jogalap nem volt, az a helyzet áll elő, ami a törölt illeték kiszabása előtt már fennállott, vagyis a kincstárnak az illeték kiszabásához való joga újból feléled s a törölt illetéket ismét csak kiszabás és fizetési meghagyás kibocsátása útján lehet követelni. Ehhez azonban előzetes számvevőségi szakszigorlat és észrevétel is szükséges, mert az illeték törlését elrendelő határozatát a pénzügyigazgatóság nem helvezheti hatálvon kívül. (Kb. 10.707/1937. P sz. — M. K. LVIL évf. 9.) 345. A kincstár a közadó (illeték) befizetésének ténye folytán csak azzal áll jogviszonyban, aki helyett a harmadik személy a befizetést teljesítette, nem pedig azzal a harmadik személlyel, aki a befizetett összeg feletti rendelkezési jogát elvesztette annak folytán, hogy más helyett fizetett. Ebből következik, hogy tartozatlan vagy téves fizetés címén visszatérítési igénye csak a fize-