Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

14Ü Pénzügyi jog. 326. 1920: XXIV. t.-c. 10. §. — Minthogy az OTI pénztára nem közpénztár, az oda kifizetés végett benyújtott számlákra az 1920: XXIV. t.-c. 10. §-a (4) bekezdésének rendelkezését nem lehet alkalmazni. (Kb. 16.642/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 24.) 327. 1920: XXIV. t.-c. 10. §. — Az a szállítójegy (árujegyzék), amelyben a kereskedő vagy iparos annak megrögzítésén kívül, hogy milyen árut és milyen mennyiségben küld a címzettnek, az ügyletre vonatkozólag elszámolást is ad, egyúttal számla s ezért számlailleték alá esik. Kb. A panaszos azt vitatja, hogy a megleletezett 8 drb. „szállítójegy" illetékmentes, mert annak a kiállító kezében maradó eredetije csak arra szolgál, hogy a megrendelt és házhoz szállított áru átvételét bizonyítsa, az üzletfélnél hagyott másolata pedig csak azt célozza, hogy megrögzítse a szállított áruk átadását. A szállítójegy tehát ugyanolyan elbírálás alá esik, mint az üzlethelyiségben történő vételnél a vevő részére kiszolgáltatott jegyzék, amely pedig illetékmentes. Ha a szállítójegy illetékköteles lenne, akkor a panaszost kétszeres számlailleték terhelné, mert üzletfelei részére számlát, is küld, amelyen a számlailletéket lerója. A panasz nem alapos. Valamely okirat nem elnevezése, hanem tartalma alapján minősül számlának, vagy szállítójegynek (árujegyzéknek). A számla: megrögzíti, hogy a számla kiállítójának, a számlán megjelölt címzettel szemben, melyik ügyletből, milyen összegű követelése keletkezett s rendeltetését akkor tölti be, ha azt megküldik a számadás követelésére jogosítottnak, hogy a számla kiállítójával szemben a követelést bizonyítsa. A szállítójegy (árujegyzék) alatt, ezzel szemben, azt az okiratot kell érteni, amely megrögzíti, hogy annak kiállítója milyen árut és milyen mennyiségben küld a címzettnek. A számla tehát megrögzíti a létrejött ügyletet s arra vonatkozólag elszámolást ad, megállapítván, hogy abból folyólag milyen összegű követelés keletkezett. A szállítójegynek azonban ahoz. hogy rendeltetését betöltse, az ügyletre vonatkozólag elszámolást nem kell tartalmaznia, de ha mégis tartalmaz, abban az esetben egyúttal számla is, s ezért számlailleték alá esik. A megleletezett 8 drb. szállítójegynek mindegyike feltünteti a szállított áruknak nemét, azok egységárait és a leszállított mennyiségnek megfelelő követelésnek az összegeit, s ennek folytán azok számlának minősülnek s számlailleték alá esnek. Az a körülmény, hogy a panaszos üzletfeleinek második számlát is küld, egyik számlának sem biztosít illetékmentességet, mert az 1920. évi XXIV. t.-c. 10. §-a értelmében a számláknak minden másodlata és minden másolata is illeték alá esik. feltéve természetesen, hogy azokat is megküldik a címzett részére.