Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Törvénykezési illeték. 270—275. 127 Kb. Az 11)12: LIV. t.-c. (Ppé.) 18. §-ának két utolsó bekezdése szerint a fél a perköltséget vagy más eljárási költséget, amelyben az ellenfél részére marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviselte, ennek az ügyvédnek kezéhez köteles fizetni. Harmadik személyek igényeivel szemben ily költségre ennek az ügyvédnek elsőbbségi joga van. Ez a rendelkezés a képviselőház igazságügyi bizottságának a javaslatára került a törvénybe ós indoka az volt, hogy az ügyvédet ügyfele károsító cselekménye ellen megvédje, nevezetesen, hogy megakadályozza azt, hogy a fél az ügyvédet illető költség tekintetében kiegyezzék vagy azt elengedje, vagy másra ruházza. A törvény eme céljának elérése végett és figyelemmel arra. hogy lehetnek esetek, amikor a jogosult nem kíván végrehajtás jogával élni, vagy az ügyvéd képviselői minősége a marasztalás után megszűnt, a m. kir. Kiiria jogegységi tanácsának 38. sz. polgári döntvénye kimondotta, hogy a kielégítési végrehajtás annak a per vagy más eljárási költségnek az erejéig, amelyben a felet az ellenfél részére marasztalták, elrendelhető annak az ügyvédnek a javára is. aki az ellenfelet a marasztaláskor képviselte. Az ügyvéd részére ennek a közvetlen végrehajtási jognak megengedését a m. kir. Kúria azzal indokolta, hogy a Ppé. 18. §-ának utolsó bekezdésének rendelkezése az anyagi jog szempontjából az ügyvéd javára szóló és harmadik személyek igényét megelőző törvényes zálogjogot biztosít, a behajtás joga pedig a záloghitelezőt — a törvénynél fogva keletkezett zálogjog esetében — megilleti. Ebből következik, hogy amikor az ügyvéd annak a per vagy eljárási költségnek erejéig, amelyben az ellenfelet az általa képviselt fél részére marasztalták, a kielégítési végrehajtást nem a saját ügyfele, hanem a döntvény értelmében a maga nevében és javára kéri és folytatja le. akkor az őt megillető törvényes zálogjoga érvényesítése céljából a saját jogán lép fel és a, saját vagyonjogi igénye érdekében jár el. A szegénységi jogon illetékmentességben részesített felet képviselő ügyvédet illetékmentességi, illetve illetékfeljegyzési jog nem a saját személyében, hanem az általa képviselt fél szegénységi jogán illeti meg. Az ügyvédet tehát eme kedvezmény csak az általa képviselt szegény fél érdekei szolgálatában való eljárásokban, vagyis csak abban az esetben illeti meg, amelyben annak jogán a szegény fél képviseletében és érdekében jár el. A döntés tárgyát képező esetben az ügyvéd a költségre jogosult szegénységi jogban részesített ügyfele elhatározásától függetlenül, sőt esetleg annak ellenére is, az őt megillető törvényes zálogjoga érvényesítése céljából, mint, záloghitelező, önállóan lép fel és jár el, s ezzel a fellépésével a közte és a szegénységi jogban részesített ügyfele között fennálló az a perjogi kapcsolat, amelynél fogva őt az általa képviselt fél jogigénye alapján a kedvezmény megillette, kétségkívül megszakadt.