Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

124 Pénzügyi jog. Ennek az 56. §-nak az értelme szerint azonban a felelősség arra az illetékre egyetemleges, amely „többekeit terhel." Előfordulhat az az eset, hogy — a törvény többi rendelkezéseiből folyólag — az egyik (akár felperesi, akár alperesi) oldalra eső határozati illeték vagy illetékrész az azon az oldalon levő pertársak mindenikét nem terheli egészben. Ilyen eset például az, amikor a perbíróság az egyik pertárs és az ellenfele között a költséget kölcsönösen megszünteti, míg a másik vagy a többi pertársat perköltség fizetésére kötelezi; vagy amikor egyik pertársat nagyobb perköltség fizetésére kötelezi, mint a másikat vagy a többit. Ilyen esetekben azt a pertársat, akivel szemben a költséget megszüntették, vagy akit kevesebb költség fizetésére köteleztek, már az 55. §. első bekezdésének alkalmazásával nem terheli az illetéknek az a része, amely a pertköltségre vonatkozó intézkedés arányának folyományaként is osak a másik vagy a többi pertársra esik. Tehát erre az utóbbi illetékrészre nézve avval a pertárssal szemben, akit nem terhel semmiféle kötelezettség, nem lehet egyetemleges fizetési kötelezettséget megállapítani. PL: ha a perbíróság az egyik pertárs és az ellenfele között a perköltséget kölcsönösen megszüntette, míg a másikat vagy a többit perköltség fizetésére kötelezte, akkor azt a pertársat, akivel szemben a perköltséget megszüntette, már az 55. §. első bekezdése szerint a pertársával vagy a pertársaival együtt ugyan, de őt a határozati illetéknek csak a fele része terheli. Tehát csak a fele részre nézve felelős a másik vagy a többi pertárssal egyetemlegesen, mert a többi illeték csak a pertársát vagy pertársait terheli. Vagy ha a perbíróság az egyik pertársat csak 100 P, a másikat 300 P részperköltség fizetésére kötelezi, akkor az első pertársat a határozati illetéknek az X része terheli azon az alapon, hogy őt ily mérvben költség fizetésére' kötelezték, a fennmaradó % résznek a fele pedig azon az alapon, hogy vele szemben erről a részről intézkedés nincs s így az a rész vele szemben megszüntetettnek tekintendő. Tehát ezt a pertársat az illetéknek összesen 1/4 + 3/s = 5/s-a terheli s ennyiért felelős ö a pertársával vagy pertársaival egyetemlegesen, mert a többi illeték csak a pertársát vagy pertársait terheli. — Ilyen példa az is, amikor a per tárgyának az értéke az egyik pertársra nézve kisebb, mint a másikra vagy a többiekre, ami előfordulhat például a m. kir. közigazgatási bíróságnak a 256. számú jogegységi megállapodásában említett abban az esetben, amikor a vagyonközösség megszüntetési perbe bevont jelzálogos hitelezőre nézve a pertárgyérték kisebb lehet, mint a többi pertársra nézve. Ebben az esetben már az 1914: XLIII. t,-c. 15. §-ának abból az intézkedésből folyólag nem terheli azt a felet az egész ítéleti illeték, mert az a pertárgy értéke szerint jár. Tehát őt osak annyi illeték terheli, amennyi a reá nézve irányadó pertárgyérték aránya szerint jár, míg az ezen felüli illeték csak a másik vagy a többi pertársat terheli. Ezért, mindig vizsgálni kell azt, hogy az illeték az arra vonatkozó illetéki szabályok szerint egészben vagy részben terhel-e többeket s az