Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

118 Pénzügyi jog. sának oka az, hogy az elsőbírói ítélet hozatala után az adós fizetést teljesített. — II. A felülvizsgálati eljárás rendjén történt keresetleszállításnak azonban az ítéleti illetékre hatása nincs. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 334. számú jogegységi megállapodása. — 1939. évi június hó. — Pod. 1939. évi 2. f. 60.) 257. 1914: XLIII. t.-c. 36. §. — E §-nak az a rendelkezése, amely szerint az ítéleti illetéket pereknek egyesítése esetében is minden egyes per tárgyának értéke után külön kell leróni, a lerovás módjára és a fizetési kötelezettségre is vonatkozik. (Kb. 2375/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 12.) 258. 1914 : XLIII. t.-c. 36. §. — E §. értelmében, habár a bíróság a főbeavatkozási pert egyesítette a főperrel és mindkét pert ugyanazon ítélet keretében döntötte el, az ítéleti illetéket mindegyik perrel kapcsolatban külön kell kiszabni. Ebből következik, hogy a főbeavatkozási per alperesei a perköltségek kölcsönös megszüntetése folytán az alperesi oldalra eső felerésznyi ítéleti illetékért egyetemlegesen felelősek annak ellenére is, hogy a főperben szembenállottak egymással. (Kb. 17.439/1935. P. sz. — M. K. LVII. évf. 13.) 259. — A polgári perrendtartás szabályai értelmében viszontkeresetet csak tárgyaláson lehet támasztani s ennélfogva, ha az alperes viszontkeresetét előkészítő iratban közli, azzal csak viszontkereset támasztására vonatkozó szándékát jelentette be (Pp. 189., 197. és 203. §.). Ámde az 1914 : XLIII. t.-c. 37. és 35. §-ainak egybevetett értelmében, a törvénykezési illeték szempontjából, már a viszontkereseti szándék előkészítő közlésének is jelentősége van annyiban, hogy ha a közölt viszontkereseti érték nagyobb a kereseti értéknél, akkor befolyásolja a közlést tartalmazó iratnak, valamint azt követően a tárgyalásig bármelyik peres fél részéről benyújtott további beadványoknak az illetékét. (Kb. 17.800/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 15.) 260. 1914 : XLIII. t.-c. 42. §. — A holtnaknyilvánítási eljárásban a határozati illetéknek az 1914 : XLIII. t.-c. 42. §-a alapján, az eljárás megindítása után benyújtott kérvényen való lerovását, a kincstár nem követelheti. (Kb. 8277/1936. P. sz. — M. K. LVIL évf. 14.) 261. 1932: IV. t.-c. 43. §. — E §. értelmében a társadalombiztosítási bíráskodásban mind a 43. §-ban felsorolt intézetek, mind a biztosítottak csakis azokban a perekben élveznek illetékmentességet, amelyeknek tárgya kizárólag a betegségi és baleseti biztosításnak valamely szolgáltatása öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére, tehát nem az intézetnek a munkaadóval szemben járulék, pótjárulék, díj vagy pótdíj iránt támasz