Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

104 Pénzügyi jog'. tását és a telkek szétdarabolását tiltó rendelkezésekre vonatkozott, említett rendelkezéseket azonban az 1871. : LIII. t.-c. 55. §-a hatályon kívül helyezte; ennélfogva az idézett illetékügyi jogszabály alkalmazhatósága is megszűnt. (Kb. 10.589/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 21.) 193. — A gazdasági mívelés folytatásához szükséges épületeknek és azoknak az ingatlanrészeknek, amelyeken az épületek vannak, a mezőgazdasági ingatlanokkal való együttes megszerzésére az illetékmentesség kiterjed még akkor is, ha ezek az ingatlanrészek a mezőgazdaságilag müveit ingatlanoktól területileg különállanak. ^Kb. 8400/1935. P. és 4136/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 50.) 194. — Hozományi igénynek ingatlan átruházásával való kielégítése a visszterhes szerzésekre megállapított illeték alá esik. (Kb. 12.004/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 52.) 195. — Annak, hogy a vevő az adásvétel tárgyául szolgált ingatlant birtokába vette, a feltételtől függően kötött jogügyletek illetékének törlése szempontjából nincs jelentősége, mert érvénytelen ügylet esetében a birtokbavételnek nincs jogalapja. (Kb. 6168/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 52.) 196. — Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján ingónak és ingatlannak együttes átruházása esetén az ingók vételára után járó okirati illeték lerovásának közvetlen fizetés útján 15 nap alatt elmulasztása miatt felemelt összegű okirati illetéket lehetne követelni. (Kb. 14.725/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 1.) 197. — A közigazgatási bíróságnak az a gyakorlata, amely szerint akkor, ha a szülő és a gyermek egy szerződésben oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjog a gyermekre iratik s az a szülőnek haszonélvezeti jogot enged, a feleket közös vevőknek kell tekinteni s a haszonélvezeti jog szerzése után külön illetéket nem lehet kiszabni, csak arra az esetre irányadó, ha a szerződés tartalmából sem a gyermekre, sem a szülőre nézve nem tűnik ki, hogy a vételár fizetésében miiven mértékben vett részt. (Kb. 3514/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 1.) Okirati illeték. 198. 1920 : XXIV. t.-c. 3. §. — A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gazdasági igazgatóságával kötött ingó adásvételi, árúszállítási és vállalkozási szerződéseket nem lehet az állammal kötött szerződéseknek tekinteni s ennek folytán az ahhoz kifizetés végett benyújtott számla után az 1920. évi XXIV. t.-c. 3. §-a alapján szerződési illetéket is követelni nem lehet.