Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

74 A Hatásköri Bíróság határozatai. §-ának eredeti szövegezésű harmadik bekezdése helyébe lépett — tehát azt hatályon kívül helyező — 1928. évi XL. t,-c. 179. §-a nemcsak, hogy nem tartalmazza az említett 225. §. harmadik bekezdésében volt azt az intézkedést, hogy az országos munkásbiztosító ..pénztár" nyugdíjintézete nyugdíjasainak ellátására mindenkor az állami nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni — amiből következnék a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének a megállapítása is —. hanem kifejezetten kimondja, hogy az ellátás feltételei és mérve tekintetében továbbra is az országos munkásbiztosító pénztár alkalmazottai nyugdíjintézetének szabályzatát kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben a nyugellátás jogcíme kizárólag az 1928. évi január hó 1. napja előtt teljesített pénztári szolgálat, A szóbanforgó döntés pedig özv. H. Gy.-énak. illetőleg a férjének ilyen időben teljesített szolgálatán alapuló ellátása mértéke tekintetében hozatott. Tehát arra az országos munkásbiztosító ..pénztár*' alkalmazottai nyugdíjintézetének a szabályait kell alkalmazni. Ennek az alkalmazása mellett pedig a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapítására nézve törvénybeli vagy az 1896. évi XXVI. t.-c. l(í. §-ában előírt rendeletbe^ intézkedés nincs. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy azonos jogi álláspontot foglalt el az 1934. Hb. 22/8. számú határozatában: a m. kir. Közigazgatási Bíróság pedig hasonló értelemben döntött a 49/1933. K., az 1533/1933. K. és az 1045/1985. K. szánni határozataiban. (1938. márc. 21. — 1937. Hb. 79.) 348. 1929: XV. t.-c. — A katonai személyi a szolgálati jogviszonyából kifolyóan az állam, illetőleg- az alkalmazottai vétkességétől függetlenül ért baleset folytán előállott vagyoni hátránynak, vagyis a m. kir. kincstárral szemben a vétlen felelősségre alapítható kárnak a megtérítése, mint katonai ellátási igény van szabályozva. Az ilyen természetű igény elbírálására' a közigazgatási hatóság, végsőfokon a m. kir. honvédelmi miniszter hivatott. Hb. A m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottéinak ellátásáról szóló 1929 : XV. t.-c. 1. §:a szerint alkalmazandó 1921: XXXII. t.-c. Ü-ának b) pontja értelmében öt év valóságos betöltése előtt is állandó nyugdíjat kell megállapítani, ha az igényjogosult annakfolytán vált tartósan szolgálatképtelenné, hogy: saját hibáján kívül, a szolgálat teljesítése alatt, a szolgálattal szoros kapcsolatban, a katonai szolgálat sajátosságai következtében sérült meg. vagy rontotta meg tartósan az egészségét. Az ugyancsak megfelelően alkalmazandó 1921 :XXXII. t.-c. 10. §-ának (i. bekezdése értelmében a. felülvizsgáló bizottság véleménye alapján és az összes idevágó körülmények mérlegelése mellett, a netalán járó sérülési pótdíjat is figyelembevéve, a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg felemelheti azoknak a katonai személyeknek nyugdíját, akik-