Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rendes bíróság és kögigasgatási hatáság hatásköre polgári ügyekben. 69 'Közszolgálati jogviszony. 345. nj'sz) alapjául előadott tényállás és a jogviszony tárgyi természete az irányadó. Ehhez képest L. M.-nak a rendes bíróság elölt érvényesített igénye a helyes jogi minősítés szerint nem kártérítési, hanem közjogi természetű ellátási igény, amelyet nevezett — az igényéi elutasító m. kir. honvédéimi miniszteri rendelet törvényellenességél feltételezve — kártérítésként kíván érvényesíteni. L. M. által érvényesített igény ugyanis az állammal szemben fenn­állott katonai szolgálati jogviszonyának folyománya és — az igény jogos­ságát feltei élezve — attól a körülménytől függetlenül is megilletné őt. hogy a szóbaníorgó illetmény visszatartásával tényleg szenvedett-e kárt vagy sem. Az ol\r igény pedig, amely tényleges kár nemléte esetében, vagy annak fenn-, vagy fenn nem forgásától • függetlenül is érvényesít­hető, a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint nem kártérítési köve­telés. Annak, hogy az ilyen, a közalkalmazottnak a közszolgálati viszonyá­val összefüggésben támasztott igénye valóságos kárkövetelés legyen és a rendes bíróság hatáskörébe tartozzék, előfeltételei, hogy: ne legyen olyan követelés, amely a szolgálati jogviszony alapján — az igény jogos volta e&etében — megilleti őt akkor is. ha különben nem is szenvedett valóságos kárt. továbbá, hogy az ahhoz való jogtól független legyen s végül, hogy ne pusztán a közigazgatási eljárás szabálytalan, törvénytelen voltára, ha­nem ezt meghaladóan olyan tényállástöbbletre legyen alapítva, mely a közjogi illetményigényhez való jogtól függetlenül lehet alkalmas a hiva­talnok vétkes kötelességsértóse alapján az állam kártérítési kötelezettségé­nek a megállapítására más nem illetményjellegű. nem köz-, hanem magán­jogi jellegű vagyoni hátrányért. Jogszabály ugyanis, hogy az állam az alkalmazottai hivatalos eljárásával kapcsolatos olyan kárért felelős, melyet hivatalnokai a hatáskörükhöz tartozó vagy reájuk ruházott hivatalos hata­lom felhasználásával 3-ik személynek jogellenes és saját felelősségüket is megállapító cselekmény, vagy mulasztás által okoznak. A hivatalnok saját felelőssége pedig csak akkor van meg. ha hivatali kötelességének vétkes megszegése által, tehát szándékosan vagy vétkes gondatlansággal okoz kárt. Ekként tehát a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság előtt érvé­nyesített követelés tekintetében az ügyazonosság fennforog. Ennek ellenére a jelen ügyben a hatásköri összeütközés felmerültét a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a rendes bíróság között nem lehetett megállapítani az alább kifejtett okokból. L. M. katonai minőségben az állammal szemben nem magánjogi, ha­nem közjogi jogviszonyban állott. így a katonai nyugdíjra vonatkozó igénye is közjogi természetű. Állandó hatásköri jogszabály, hogy a közjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek csak abban az esetben tartoznak a rendes bíróság hatáskörébe, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok érvényesítését kifejezetten rendes bírói útra utalja. Minthogy azonban olyan törvényes rendelkezés, amely a katonai sze-

Next

/
Thumbnails
Contents