Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

SzámlaíUeték. 287—290. Fuvarozási Meték.291—292. 55 Vúltóületék. 293—294. Egyéb 'illetékek. 295—JUJ. 294. A váltóilleték kiegészítésére szolgáló illeték azt terheli, aki a váltó alapján a zálogjog előjegyzését kérte. (Kb. 6416/1936. P. sz. — M. K. LVL évi. 16.) Egyéb illetékek. 295. 1874: XXXIV. t.-c. 66. §. — Az ügyvéd ellen az 1<S74: XXXIV. t.-c. 66. §-a alapján intézett panasz folytán a 4544/1879. í. M. sz. rendeletben szabályozott eljárásban való illetékmentessé 2." re törvényes rendelkezés nincs. (Kb. 15.919/1936. P. sz. — M. K. LVL évi 19.) 296. 1920: XXIV. t.-c. 3. §. (6.) bek. — Nincs törvényes rendelkezés, amelynek értelmében az állami egvedáruság tárgyait, illetőleg az 1920 : XXIV. t.-c. 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatók ne lennének. (Kb. 9455/1935. P. sz. — M. K. LVL évf. 14.) 297. 1920: XXXIV. t.-c. 6. §. 5. pont. — A közművelődés terjesztésének fogalma nem fedi a közoktatásnak az 1920:XXXIV. t.-c. 6. §-ának 5. pontja körében szorosan értelmezendő fogalmát. (Kb. 10.033/1937. P. sz. — M. K. LVL évf. 10.) 298. 188.800/1934. P. M. sz. r. — Minthogy a kartélilleték aiapját tevő „kikötött ellenértékéből a 188.800/1934. P. M. r. értelmében csak a befizetett állami fogyasztási adókat lehet levonásba hozni, nincs helye a szeszgyártásnál felmerült állami ellenőrzési illeték levonásának, mert az nem fogyasztási adó. (Kb. 13.844/1936. P. sz. — M. K. LVL évf. 2.) 299. 111. díjj. 14. tét. — E tételnek nincs olyan rendelkezése, amely az ügyvéd elleni panaszos eljárást (a panaszolt esetben a kir. törvényszéknél benyújtott panaszról van szó) az illeték (5100/1931. M. E. r. 45. §. (2) bek. és 5800/1931. M. E. r. 2. §.) alól mentesítené. (Kb. 12.278/1935. P. sz. — M. K. LVL évf. 23.) 300. A részvénykibocsátási illetéket a kincstár abban az esetben is csak a részvénykibocsátásnak a Központi Értesítőben való kihirdetését követő 30-ik naptól számított 5 éven belül követelheti, ha a társaság nem tesz eleget az illeték kiszabására irányuló bejelentési kötelezettségének. (Kb. 2890/1936. P. sz. — M. K. LVL évf. 2.) 301. A gazdavédelmi rendeletek folytán feljegyzett „védettség" törlése iránti eljárás értéke — mert a hitelezőnek érdeke a feljegyzett védettség törléséhez fűződik és így pénzértékben ki nem fejezhető — meg nem becsülhető. (Kb. 16.484/1935. P. sz. — M. K. LV- évf. 45.) 302. Illetéket lehet követelni abban az esetben is, ha a jogügyletet nem egy, hanem egymást kiegészítő két okirat — levél