Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

17tí Büntetőjog. sége miatt felelősségre vont H. Hermann bűnügyét a II. Bn. 40. §-ára hi­vatkozással a szigorított dologházi őrizetet kiszabott nyíregyházai kir. tör­vényszék hatáskörébe utalta, holott a szigorított dologházi őrizetnek és azt követöleg a feltételes szabadság tartamának kifogástalan kitöltése Titán el­követett bűncselekmény tekintetében a hatáskörre és az illetékességre nézve nem a II. Bn. 40. §-ának első bekezdése, hanem a Bp. és Bpé.-ben meghatározott általános rendelkezések irányadók. A fellebbviteli bíróságnak jogerős végzése törvénysértő. A 11. Bn. 40. §-ának második bekezdésében, továbbá a II. Bn. 46. §. és 47. §-ában. nem­különben a Te. 126. §-ában foglalt rendelkezések egybevetett értelme nem hagy kétséget az iránt, hogy a szigorított dologházi őrizetnek és a felté­teles szabadság tartalmának és hatályának visszaszállítás nélkül történt meg­szűnte után az illetékességre és hatáskörre vonatkozólag nem a végzésben felhívott szakasz, hanem a Bp. és Bpé.-ben meghatározott általános rendel­kezések az irányadók. A vádbeli esetben ennélfogva a Bp. 16. §-á és az 1897. évi XXXVI. t.-e. IS. §. 4. pontja értelmében első fokban a nyíregyházai kir. járásbíró­ságnak volt hatásköre és illetékessége az eljárásra; a nyíregyházai kir. törvényszék mint fellebbviteli büntető bíróság tehát köteles a kir. járás­bíróságnak fellebbezéssel megtámadott ítéletét érdemben felülbírálni. (1937. évi december hó 17. napján. — B. 1. 3940/937.) II. Bűnvádi eljárási jog. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvénycikk. 446. Bp. 49., 479., 480. §. — A magánvádról való le­mondásnak csak akkor van joghatálya, ha a, bíróság előtt történik. — A fellebbviteli eljárásban felmerült ügyvédi költséget az elítélt akkor is köteles a magánvádlónak megtéríteni, ha az elsőbíróság ítélete ellen a. magánvádló is élt fellebbezéssel. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a védő a Bp. 385. §:ának 1. á) és c) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt. Ez a. semmisségi panasz az írásbeli indokok szerint arra van alapítva, hogy a fomagánvádló bíróságon kívül elfogadta a vádlott által adott elég­tételt és kijelentette, hogy feljelentését visszavonja, így vádemeléshez már nem volt joga. Továbbá, hogy a fomagánvádló vádját a vizsgálati indítványában ki­terjesztette, és az új vádrészről ő csak a főtárgyaláson értesült, korábban arra nem nyilatkozhatott, s a valóság bizonyítása tárgyában sem jelölhette meg bizonyítékait. Végül sérelmezte a fellebbezési eljárásban felmerült ügy­védi képviseleti költség megállapítását is. mert a főmagánvádló is fellebbe­zett, így okot szolgáltatott a fellebbviteli főtárgyalás megtartására. Ez a semmisségi panasz nem alapos. Helyesen fejtették ki ugyanis az alsófokú bíróságok, hogy a magán-

Next

/
Thumbnails
Contents