Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Semmisségi panasz. — Megrögzött b&Wbettesség. — Szigq- L73 ríiqtt dologház. 441—443. Óikból megsemmisíti és J. József vádlottal az alsófokú bíróságok által terhére megállapított bűncselekmény miatt a LL Bn. 36. §-a és 37. §-a első bekezdése alapján határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása tiéíkül szigorított dologházba utalja, melynek legrövidebb tartamát •'! (három) évben állapítja meg; ezenfelül nevezettel <*> (hat) évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre ítéli. A hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a. szigorított dologházi őrizet kitöltésétől, — elévülés esetén pedig ennek befejezésétől kell számítani. A koronaügyész semmisségi panaszának vádlott szigorított dologházba utalása végett csatlakozás útján bejelentett része alapos. Ugyanis a szigorított dologházba utalásnak a II. Bn. 36. §-ában és 87. §-ának első bekezdésében meghatározott előfeltételei a kir. ítélőtáblának helyes okfejtésen alapuló és ezért a kii-. Kúria által is magáévá tett megállapítása szerint hiánytalanul fennforognak. Az igaz, hogy a lopások elkövetésére irányuló hajlam állandóságánál, a megrögzöttség megállapításánál a 11. Bn. 86. §-ában és 37. §-ának első bekezdésében felsorolt előfeltételeken felül a II. Bn. 87. §-a második bekezdése értelmében a bűntettes egyéniségét, életmódját, életviszonyait és a bűncselekmények elkövetésének körülményeit is figyelembe kell venni, de mivel a vádlott éveken át rövid időközökben űzte a lopásokat, amelyek miatt már nyolcszor és pedig börtönbüntetésre négyszer, fegyházbüntetésre pedig kétszer volt elítélve. — vádbei i lopást pedig mindössze két hónappal előző büntetésének kitöltése után és újból többszörös bűntetté minősítés mellett előre elhatározva és maga megfelelő eszközökkel is előre felszerelve követte el, és mivel arra semmi bizti - támpont nincsen, hogy a vádlott a megélhetését biztosító rendes munkához önhibáján kívül nem juthatott. — és a vádloti puszta állításán kívül adat arra nincs, hogy a vádbeli lopást azért követte volna el. hogy az ekként szerzett pénzen anyját gyógykezeltesse. — a kir. Kúria úgy találta, hogy a vádlott bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat. — miért is az alsóbbfokú bírói ítéletek büntetést kiszabó rendelkezésének megsemmisítése mellett határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba kellett a vádlottat utalni. A szigorított dologház legrövidebb tartamának meghatározásánál a kii-. Kúria tekintettel volt arra. hogy a vádlott a szigorított dologházi őrizetbe be nem számítható több mint 7 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. (1938. évi február hó 16. napján. — P>. II. 5876/987.) 443. II. Bn. 40. §., 47. §., Te. 126. §. — A szigorított dologházra ítélt egyén ált;il elkövetett újabb bűncselekmény tárgyában eljáró bíróság kivételes hatásköre és illetékessége. A kir. Kúria jogegységi tanácsa: A jogegységi tanács kimondja, hogy megsértette a. törvényt a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IX. 7348/ 1936. 23. számú, a budapesti kir. ítélőtábla pedig B. VIII. 26/1935./34. számú ítéletével, amelyben a lopás bűntettével vádolt J. József bűnügyében ítélkezett, holott .1. Józsefet a szombathelyi kir. törvényszék előzően hozott B..