Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Hatóság előtti rágalmazás. — Államfelforgató izgatás. — 165 Pénzbüntetés át változtatása. Í32—434. A kir. ítélőtábla a felmentés indokaként különösen arra hivatkozott, hogy az ügynök foglalkozású vádlott a szóbanforgó beszélgetést hozzá hasonló társadalmi osztályhoz tartozó egyénnel folytatta le, és így a használt kifejezések az adott helyzetben nem voltak alkalmasak arra, hogy az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére izgassanak, annál kevésbbé, inert a vádlott nem beszélt oly hangosan, hogy szavait a Vasúti kocsi ellenkező végén tartózkodó egyének is meghallhatták volna. A felmentés indokai tévesek. A kii-. ítélőtábla helyesen mutatott arra, hogy az egyik társadalmi osztály kizárólagos uralmán alapuló szovjetrendszernek, vagj e rendszer egye- intézményeinek feldicsérése alkalmas lehet az ilyen uralom létesítése iránti vágynak a hallgatók lelkében való felébresztésére, s mivel az ilyen uralom csak erőszakos módon; a más véleményen levő társadalmi osztályok kiirtásával létesíthető: a szovjet rendszernek vagy egyes intézményeinek feldicsérése s ily módon kívánatos színben való feltüntetése kimerítheti a/ Áv. ö. §. első bekezdésében írt büntetendő tényálladékot. Ezeket alapul véve, a vádlott bűnösségét meg kell állapítani, mert semmi törvényes alapja nincs a kir. ítélőtábla ama jogi álláspontjának, hógy a szóbanforgó vétség nem állapítható meg. ha a vádlott az inkriminált szavakat hozzá hasonló társadalmi osztályhoz tartozó egyén előtt mondja; sőt az ilyenek előtt azoknak még fokozottabb izgató hatása lehet; a törvény tényálladékát így megszűkíteni nem lehet. Ezenfelül a vasúti kocsiban több. ki nem puhatolt utas is tartózkodott, akik a vádlott kijelentését szintén hallhatták. Törvénysértő lévén tehát a vádlott felmentése, a kir. Kúria a közvádló által a Bp. 385. 1. a) pontja alapján bejelentett panasz folytán az alsótokú bíróságok ítéleteinek megsemmisítésével a törvénynek megfelelő ítéletet hozott. (1937. évi november hó 17. napján. —- B. I. 3632/937.) A büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928: X. törvénycikk. 434. II. Bn. 9. §., Btk. 51. §. 2. bek., Btk. 94. §. — Feltételes szabadság. — Kihágás miatt kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása kihágás és bűntett vagy vétség- halmazata esetében K. Megjegyzi a kii-. Kúria, hogy a kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak Gy. György vádlottra az 1870: XXVIII. t.-c. 19. §-ába ütköző kihágásért kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezését tévesen helyesbítette. — mert a II. Bn. 8—10. §-aihoz fűződő következetes bírói gyakorlat szerint pénzbüntetéssel büntetendő kihágásnak és bűntetteknek és illetve vagy — vétségeknek halmazata esetén a kihágásért kiszabott pénzbüntetést behajthatatlansága esetében nem elzárásra, hanem olyan nemű szabadságvesztésbüntetésre kell átváltoztatni. — amilyen büntetési nemben a bűntettekért és — illetve vagy — vétségekért kiszabott szahadsáevesztésbüntel és megállapíttatott.